Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Magyar Katolikus Karitász
 
Küldetésünk
A Katolikus Karitász egyházi jogi személyiségű közcélú humanitárius szervezet, amely korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintett nélkül segíti a rászorulókat szociális, egészségügyi intézmények fenntartása és különböző segélyprogramok, akciók útján. Munkánkat a nagy nemzetközi segélyszervezetek által kidolgozott és elfogadott alapelvek, szabványok határozzák meg. Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a karitász hálózatban dolgozó önkéntes és hivatásos munkatársak személyes szeretete jusson el az általunk támogatott emberekhez. A szeretetszolgálatot közösségben gyakoroljuk és ezekbe a közösségekbe szeretettel várunk minden érdeklődőt.
Az istenszeretetben gyökerező felebaráti szeretet elsődlegesen minden egyes hívő feladata, ugyanakkor az egész egyházi közösség feladata is minden szinten: a helyi közösségektől kezdve a részegyházakon (egyházmegyéken) át az egész világegyházig. Az Egyháznak mint közösségnek is gyakorolnia kell a szeretetet. Ez viszont megköveteli, hogy a szeretetnek meglegyenek a szervezetei ahhoz, hogy a közösségi szolgálatot rendezetten tudja végezni (XVI. Benedek pápa Deus caritas est kezdetű enciklikája a keresztény szeretetről). A Karitász tehát egyszerre mozgalom és intézmény. Mozgalom, amelyben önkéntesek dolgoznak és intézmény, amely a Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezeteként a munkához szükséges kereteket adja meg.
Forrás: www.karitasz.hu
Történetünk
Az első Karitászt Lorenz Werthmann 1896-ban a németországi Freiburgban alapította azzal a céllal, hogy a jó szándékú emberek önkéntes segítő munkáját szervezett keretek közé foglalja és hatékonyabbá tegye. A katolikus plébániák köré csoportosuló hívő emberek közössége karitász csoportokat alakított. A plébániai karitász csoport tagjai rendszeres összejöveteleket tartottak, ahol megbeszélték kik szorulnak segítségre és hogyan támogassák a rászorulókat. Már a kezdeteknél alapvető célként fogalmazták meg, hogy a Karitász korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül segít a rászorulókon. Később ezek a csoportok összefogtak, hálózatba szerveződve eredményesebben dolgoztak. Idővel úgy megerősödtek, hogy az intézményes szociális ellátásban is képesek voltak részt vállalni. Már akkor kialakult az a gyakorlat, hogy a tehetősebb közösségek segítették a szegényebb vidékeken élőket.
Később az egyházi területi felosztás alapján egyházmegyei, majd nemzeti karitász szervezetek alakultak. A nemzetközi összefogás 1924-ben Amsterdamban kezdődött, amikor 8 ország Karitász szervezete határozta el az első nemzetközi karitász szövegség életre hívását. Magyarország az alapítók között volt.
A Magyar Karitász 1945-ig működött, majd kényszerű szünet után 1990-ben egyházi jogi személyként szerveződött újra. Bírósági bejegyzésére 1991. június 14-én került sor (Fővárosi Bíróság 9.Pk.61123/1. sz. végzése). A segélyszervezet szociális és karitatív tevékenységéhez szükséges forrásokat részben az egy évvel később létrehozott és később kiemelkedően közhasznú minősítést szerzett alapítványa biztosítja.
Magyar Karitász újraalakulásával egyidőben bekapcsolódott a nemzetközi karitász hálózatba. A világ 166 országát összekapcsoló Caritas Internationalis 1991. május 23-29. között Rómában megrendezett XIV. nagygyűlésén (közgyűlés) felvette tagjai sorába a Magyar Karitászt, ez automatikusan tagságot jelent a Brüsszelben székelő regionális Caritas Europa-ban is.
Minden egyházmegyében megalakultak az Egyházmegyei Karitász szervezetek és 1995-re kialakult az országos karitász hálózat Magyarországon. Az önkéntesekkel végzett munka mellett 1994-től kezdve országszerte saját szociális és egészségügyi intézményeket hozott létre a segélyszervezet, fokozatosan bekapcsolódott a nemzetközi karitász segélyakciókba, programokba.
A Püspöki Konferencia a Magyar Karitász elnevezését 2001-ben Katolikus Karitász - Caritas Hungarica-ra változatta, ezzel is aláhúzva azt a tényt, hogy a Karitász a Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezete.
Forrás: www.karitasz.hu
Mozgalom
A karitász, mint mozgalom az egyházi jogi személyként működő közösségekre épül, amelyek keretében Isten népe megvalósítja Krisztus szeretet-parancsát. A mozgalom tagjai lehetnek a plébániai karitász csoportok, egyházmegyei karitász szervezetek, szociális, karitatív tevékenységet folytató szerzetesrendek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szociális, karitatív tevékenységet végző központi intézményei. A mozgalomhoz való csatlakozás önkéntes. A mozgalom tevékenységét a Katolikus Karitász koordinálja.
A mozgalomban döntően olyan közösségek kapcsolódnak össze, amelyek önkéntes munkatársakból állnak, akik azért dolgoznak, hogy Isten szeretete kiáradjon a világban és ezért önzetlenül teszik a jót az embereknek.
Forrás: www.karitasz.hu