Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Papság Éve
 
Kedves Paptestvérek!
 
Közeledik a Papság Éve, amelyet szeretett XVI. Benedek pápánk az Ars-i plébános, Vianney Szent János halálának 150. évfordulója alkalmából hirdetett meg. Az évet ünnepélyesen június 19-én, Jézus Szent Szívének ünnepén, a papok megszentelődéséért tartott imanapon nyitja meg a Szentatya. A Papság Évének meghirdetése igen pozitív fogadtatásra talált, legfőképpen maguk a papok között. Mindannyian eltökéltséggel, elmélyülten és buzgalommal tekintünk előre, hogy bőségesen ünnepelt év lehessen az egész világon – az egyházmegyékben, a plébániákon és minden egyes közösségben – katolikus híveink lelkes részvételével, akik minden kétséget kizáróan szeretik papjaikat, s boldognak, szentnek és örömtelinek akarják látni őket mindennapi apostoli munkájukban.
 
Ennek az évnek igaznak és örömtelinek kell lennie, amelyben az Egyház kifejezi mindenekelőtt a papjainak, de minden hívőnek és a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül a szélesebb társadalomnak is, hogy büszke papjaira, szereti őket, megbecsüli őket, tiszteli őket, és hálával ismeri el lelkipásztori munkájukat és életük tanúságtételét. A papok igen fontosak, nemcsak azért, amit tesznek, hanem azért akik. Sajnálatos, de igaz, hogy napjainkban néhány pap igen komoly problémák okán büntetendő helyzetbe került. Szükséges, hogy ezen eseteket kivizsgáljuk, lefolytassuk a bírósági eljárásokat és kiszabjuk a megfelelő büntetéseket. Szem előtt kell azonban tartatnunk, hogy ez csupán a papság egy apró hányadát érinti. A túlnyomó többség személye sértetlen, elkötelezett a szent szolgálatra, az imádság és a lelkipásztori szeretet emberei, akik teljes létüket hivatásuk és küldetésük beteljesítésére teszik fel, gyakran személyes önfeláldozásukon át, de mindig hiteles szeretettel Jézus Krisztus, az Egyház és népe iránt, szolidaritással a szegények és a szenvedők iránt. Ezért az Egyház büszke papjaira az egész világon.
 
Legyen ez az év a papi identitás, a katolikus papság teológiája, valamint a papi hivatás és küldetés Egyházon belüli és a társadalomban lévő rendkívüli jelentősége elismerésének ideje. Ez tanulmányi napokat, rekollekciókat, a papságról folytatott lelkigyakorlatokat, egyházi fakultásainkon konferenciákat és teológiai szemináriumokat, tudományos kutatásokat és megfelelő publikációkat feltételez az év során.
 
A Szentatya március 16-án, a Kléruskongregáció legutóbbi plenáris ülésén tartott ünnepi beszédében, amelyben meghirdette az évet, úgy fogalmazott, hogy ezzel a különleges évvel bátorítani szeretné a papokat „a tökéletességért vívott küzdelemben, amelyen mindenekfölött szolgálatuk hatékonysága múlik”. Ezért ez az év – különös módon is – a papok által, a papokkal és a papokért mondott imádság éve, a papság és minden egyes pap lelki megújulásának éve kell, hogy legyen. Az Eucharisztia, ebben az értelemben, a papi lelkiség szíve. Így tehát az Oltáriszentség imádása a papság megszentelődéséért, valamint – amint azt a Kléruskongregáció korábban javasolta – a szerzetes nők, a megszentelt életet élő és a világi nők papok felé tanúsított lelki anyasága tovább erősödhetne és minden bizonnyal a megszentelődés gyümölcsét teremné.
 
Tekintsük át az év során a világ számos pontján nagy szegénységben és nélkülözésben élő papság konkrét körülményeit és anyagi szükségleteit is.
 
Legyen ez az év a vallási és nyilvános ünneplés éve egyaránt, amely az embereket, a helyi katolikus közösségeket imádságra, elmélkedésre, ünneplésre és arra indítja, hogy illendően tiszteljék papjaikat. Egy egyházi közösségben az ünnepség szívből jövő esemény, amely kifejezi és táplálja a keresztény örömet, amely abból a bizonyosságból fakad, hogy Isten szeret minket, és velünk ünnepel. Legyen ez lehetőség arra, hogy a papok és a rájuk bízott közösségek között erősödjék az egység és a barátság.
 
Számos további szempontot és kezdeményezést lehetne még említeni, amely gazdagíthatná a Papság Évét, de helyénvaló, hogy ebben a helyi egyházak találékonyságára hagyatkozzunk. Ezáltal jó lenne, ha minden egyházmegye, plébánia és helyi közösség minél hamarabb megfogalmazna egy komoly, tartalmas programot erre az évre. Igen fontos lenne, hogy az év egy jelentős eseménnyel induljon. A helyi egyházakat arra hívjuk, hogy június 19-én, azon a napon, amelyen a Szentatya megnyitja Rómában a Papság Évét, kapcsolódjanak az év kezdetéhez akár valamilyen különleges liturgikus eseménnyel és ünnepséggel. Akik megtehetik, hogy Rómába jöjjenek a megnyitóra, azokat várjuk, hogy személyes jelenlétükkel is csatlakozzanak a pápa ezen örömteli kezdeményezéséhez.
 
Kedves Paptestvérek, Isten minden kétséget kizáróan megáldja majd szeretetével e törekvést, és a Boldogságos Szűz Mária, a Papság Királynője imádkozik majd értetek.
 
 
Cláudio Hummes bíboros
Sao Paolo nyugalmazott érseke
a Kléruskongregáció prefektusa