Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Útravaló
 
 
2017.09.17 - Évközi 24. vasárnap
 
"Aki Istent követi,
mindig biztosan halad."
Kis Szent Teréz
Evangélium - Mt 18,21-35
Kép
A megbocsátás nem könnyű. Amelyik pillanatban valaki önmagába néz, és meglátja, hogy családjának, munkatársainak, rokonságának mennyi mindennel tartozik, amikor valaki átérzi bűnösségét, akkor mások bűnössége nem is olyan nagy, nem olyan megbocsáthatatlan. Csak farizeusnak nem szabad lennünk, aki engedékeny önmagával szemben, de igényes másokkal szemben.
 
Abban az időben Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer!
A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte és úgy kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt még az adósságát is elengedte.
A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte: »Add meg, amivel tartozol!« Szolgatársa térdre hullott előtte és kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek!« De ő nem engedett, hanem ment és börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
Szolgatársai látták a történteket. Elmentek és elbeszélték uruknak. Az úr akkor magához hívatta őt, és így szólt hozzá: »Te gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad?« És az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent, amivel tartozik.
Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének.”
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Attól függetlenül, hogy a másik mit tett, adok-e lehetőséget, hogy a megbocsátás által új kapcsolatba kerülhessen velem?
• Jézus hibáim ellenére is olyannak fogad el, amilyen vagyok - mennyiben tudok kapcsolatban maradni a másikkal még akkor is, ha ő neheztel rám?
• Melyik a könnyebb nekem: bocsánatot kérni, vagy megbocsátani?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy az emberiség nagy családjában megszűnjék a viszálykodás és a bosszúállás.
Ima  megbocsátásért
Bocsásd meg bűneinket...
Uram, bocsásd meg vétkeinket. Nem úgy, ahogy mi szoktunk megbocsátani, kényszeredetten, vagy számítgatva, hanem a Te irgalmasságod (nagylelkűséged) szerint.
Bocsáss meg úgy, hogy szelíd jóságoddal és gyöngeségeddel találkozzunk.
Taníts meg, kérünk, megbocsátani azoknak is, akikkel kenyerünket megosztjuk, nehogy a szégyen, csüggedése rajtunk erőt vegyen.
Ments meg, Uram, minden gőgös moccanástól, a lenézéstől, méltatlankodástól és a képmutató jóságtól is.
Segíts hozzá, hogy magamnak is meg tudjak bocsátani.
Add meg, hogy egymásnak adott bocsánatunk a tiédhez legyen hasonló. Uram, bocsásd meg a mi vétkeinket!
Hogy meg tudjunk bocsátani...
Istenünk, Atyánk, Te mindig megbocsátón nyúlsz felénk; taníts minket is megbocsátani. Mivel a Te titkod, csak Te tudsz rá megtanítani.
Ne engedd, hogy erőt vegyen rajtunk a régi, ismerős rossz, hogy ütést ütéssel viszonozzunk.
Adj nekünk bátorságot, hogy felismerjük önmagunk sötét oldalát. Lássuk be, hogy mi is képesek vagyunk elkövetni mindazt a rosszat, amit mások velünk tettek. Ismerjük fel emberlétünk törékenységét.
Kérünk, adj bátorságot és alázatot, hogy feltárjuk mások előtt fájdalmunkat.
Ne engedd, hogy magunkba zárkózzunk, azzal a meggyőződéssel, hogy ez jogunkban áll, és azt az illúziót tápláljuk, hogy egyedül ki tudunk lábalni a bajból.
Ne engedd elfelednünk, hogy egymás testvérei vagyunk.
Taníts meg bennünket igaz módon látni. Bűneinket, hibáinkat olyannak tudjuk, amilyenek, se nagyobbnak, se kisebbnek.
Óvj meg attól, hogy felnagyítsuk és feleslegesen boncolgassuk a részleteiket.
Add, hogy hazánkban az igazságszolgáltatás is valóban az igazságot mondja ki, teljesen, de ugyanakkor emberségesen.
Add, hogy megértsük azokat, akik rosszat tettek nekünk. Add meg a megbocsátáshoz szükséges bátorságot.
Te azt kívánod, hogy szívünket elárassza a béke.
Kérünk, szilárdítsd meg bennünk a meggyőződést, hogy nincs olyan rossz a világon, amit Te ne tudnál jóra fordítani.
Add, hogy higgyük: bocsánatod megelőz minket, és nem várja meg, hogy másoknak megbocsássunk.
Jó Urunk és Atyánk, taníts arra is, hogy ellenségeinket szeressük és sose számolgassuk, hogy hányszor kell megbocsátanunk. Szeretnénk a hetvenszer hétszeren túl számolni, hiszen Te kéred ezt, és mert Te annyira számítasz ránk.
Ámen.
 
Hinnünk kell abban, hogy, aki a hit jelében távozott és a földön a szeretetet gyakorolta, az meglátja Isten jóságában az üdvösséget. Nem szabad kategorikusan gondolkodnunk az üdvösség felől. Isten biztosan másképpen ítél minket, mint ahogy mi magunk gondolnánk. Ő látja küzdelmeinket, belső vívódásainkat: bíznunk kell abban, hogy úgy ítél meg, mint jóságos Atya. Ez a tudat nem menthet fel bennünket a jóra való törekvés kötelezettsége alól, de ugyanakkor lendületet ad az élet optimista szemléletéhez. Ha – emberi botladozásaink ellenére is – Krisztust követtük, akkor valamiképpen arcunkba vésődött valami kevés az övéből.
Karl Rahner
A hét szentje: Pietrelcinai Szent Pio szerzetes
Kép
Pió atya a nagyhírű gyóntató, aki Istenhez vonzotta sebeivel és életáldoztával az embereket. Isten akaratát kereste és teljesítette élete minden napján. Erősödjön meg hitünk, hogy a bűnbánat nem megaláz, hanem sokkal inkább felemel bennünket.
1887-ben született. Kapucinus szerzetes lett, 1910-ben szentelték pappá. Urunk sebhelyeit (stigmáit) viselte testén. Kiváló gyóntató. 1968-ban halt meg S. Giovanni Rotondoban. II. János Pál pápa 2002-ben avatta szentté Rómában a világ minden tájáról összegyűlt hívek jelenlétében.
 
2017.09.10 - Évközi 23. vasárnap
 
"Az Úr jobban tudja, hogy mit tesz,
mint mi, hogy mit akarunk tenni."
Kis Szent Teréz
Evangélium - Mt 18, 15-20
Kép
Ha az egyházban igazságtalanságot és szeretetlenséget tapasztalunk, megtorlás helyett inkább a kiengesztelődés előmozdítására törekedjünk. A hibát számon kérhetjük, de a jóakarat és a segítő szándék ne szenvedjen kárt. Az egyház, mint igazi közösség védheti belső békéjét úgy is, hogy tagjai közül kizárja azokat, akik nem ismerik el a törvényes tekintély intézkedéseit. De ilyen esetben ne feledkezzünk meg imádkozni a megtévedt testvérért.
 
Abban az időben Jézus így szólt apostolaihoz: "Ha testvéred vétkezik ellened, menj és figyelmeztesd őt négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet. Ha azonban nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy két társat, hogy kettőnek a tanúbizonysága vagy háromé tanúsítsa a dolgot. Ha rájuk sem hallgat, mondd meg a hívek közösségének. Ha a hívek közösségére sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos.
Bizony mondom nektek: Amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is; és amit feloldotok a földön, fel lesz oldva a mennyben is.
És bizony mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön és úgy kérik, megkapják azt mennyei Atyámtól. Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük."
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Mit jelent nálam a testvéri figyelmeztetés: segítem a másikat, hogy növekedjék úgy is, mint ember, úgy is, mint keresztény - vagy csak szeretetlenül kritizálni akarom?
• Mennyiben tudom szembesíteni testvéremet a jó érdekében azzal, ami szükséges és fontos lehet további fejlődéséhez?
• Kész vagyok-e testvéreimért, barátaimért imádkozni, esetleg másokat is erre kérni?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy az Egyház pásztorai szeretetből szolgálják a rájuk bízottakat.
A Fájdalmas Szűzanya
Szeptember 15. a Fájdalmas Szűzanya (Hétfájdalmú Szűz) emléknapja egyházunkban. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez kapcsolódik, liturgikus ünneplését először a szervita rendnek engedélyezték, majd VII. Piusz pápa terjesztette ki az egész egyházra.
Lukács evangéliumában olvassuk: Simeon megáldotta őket, és így szólt anyjához, Máriához: „Íme, ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak – a te lelkedet is tőr járja át –, hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai.” (Lk 2,34–35)
Az egyház mindig szeretettel és tisztelettel szemlélte a Szűzanya szenvedését – köztük a legnagyobbat: a keresztfa alatt érzett fájdalmát.
1233. augusztus 15-én hét gazdag firenzei férfi elvonult a Monte Senarióra. Elhatározásuk az volt, hogy ápolják a Fájdalmas Szűzanya tiszteletét. XI. Benedek pápa 1304-ben jóváhagyta a szabályzatukat, és ezzel elismerte Mária Szolgáinak Rendjét, vagyis a szervitákat, akik a Szent Kereszt felmagasztalása utáni napon, szeptember 15-én megemlékeztek a Boldogságos Szűz szenvedéséről. Az ünnepet VII. Piusz pápa terjesztette ki az egész egyházra, hálából Napóleon fogságából való szabadulásáért, és szeptember harmadik vasárnapjára helyezte.
A régi kalendárium szerint a virágvasárnap előtti pénteken is volt egy ünnepe a Fájdalmas Szűznek, melyet XIII. Benedek pápa terjesztett ki az egész egyházra 1721-ben. Szent X. Piusz pápa 1913-ban visszahelyezte az ünnepet szeptember 15-ére, és megszüntette a kettős ünneplést.
A kultusz népszerűsítéséből a ferencesek is kivették a részüket, két kiemelkedő irodalmi mű is hozzájuk kapcsolódik: Szent Bonaventura zsolozsmája és Jacopone da Todi Stabat Mater című himnusza. Mindkettő belekerült a római liturgiába, és kiapadhatatlan forrásai és mintái lettek a szakrális népköltészetnek, a Mária-siralmaknak is. Első magyar nyelvű versünk, az Ómagyar Mária-siralom is ennek az áhítatnak az emléke.
A művészek ábrázolásain gyakori a szenvedő anya ábrázolása, igen gyakran ölében tartja halott Fiát (Pietà).
A magyar nyelvterületen is több templom ünnepli kiemelten védőszentjeként a kereszt alatt álló Máriát. A régi magyar szóhasználatban élt még a Fájdalmas Boldogasszony és a Hétfájdalmú Szűz megnevezés is.
A Hétfájdalmú Szűzanya Szlovákia védőszentje, ünnepe munkaszüneti nap Szlovákiában. A kultusz központja Sasvár (Šaštín), Szlovákia legjelentősebb Mária-kegyhelye.
Istenünk, te úgy akartad, hogy a Szűzanya osztozzék Fia szenvedésében, és ott álljon dicsőséges keresztje alatt. Add meg Egyházadnak, amely vele együtt részt vesz Krisztus kínszenvedésében, hogy része legyen Krisztus feltámadásában is. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen 
 
„Ó én édes uracskám,
Egyetlen egy fiacskám!
Síró anyát tekintsed,
Bújából kinyujtsad!
Szemem könnytől árad,
Én keblem bútól fárad.
Te véred hullása
Én keblem alélása.
Világ világa,
 
Virágnak virága!
Keservesen kínzatol,
Vas szegekkel veretel.
Ó nekem, én fiam,
Édes mint a méz!
Szegényül szépséged,
Véred ürül vízként,
Siralmam, fohászkodásom –
Terjed kívül.”
(Ómagyar Mária-siralom - részlet)
A hét szentje: Aranyszájú Szent János
Kép
A nagy tanító, a nagy prédikátor. 344 és 349 között Antiochiában született, előkelő családja révén kitünő nevelést kapott. Magasrangú katonatiszt apját korán elvesztette. Anyja nem kötött új házasságot, csakhogy teljesen fia nevelésének szentelhesse magát. János 18 évesen keresztelkedett meg. Szónoklattant tanult, ügyvédnek készült. Anyja halála után aszketikus életet élt, remeteségben akart élni, bár püspökké szerette volna tenni az antiochiai pátriárka. Itt, az antiochiai hegyek közt megírta "A papságról" című híres művét arról a papi eszményről, amit ő szeretett volna szentségben, tudományban és életbölcsességben a papságban megélni.
Öt évi ima, Szentírás-tanulmányozás, vezeklés és elmélkedés után egészsége megromlott, vissza kellett térnie a városba. Itt diakonussá szentelik, majd hat év múlva, 386-ban pappá szentelték, nagyhatású szónok lett, nyelve kristálytiszta görög nyelv volt. Világosan fejtette ki az igazságot, szebbnél szebb képeket és hasonlatokat alkalmazott. Az új adókivetések hírére a nép lázadozását sikerült bűnbánatra fordítania és a császár kegyelmét is sikerült kieszközölnie.
A császár csellel 397-ben konstantinápoly püspökévé, pátriárkájává tette. Konstantinápolyban is szigorú beszédeiben az erkölcs pontos szabályozására törekedett, szembeszállt a császári fényűzéssel, szót emelt az igazságtalanságok ellen. Emiatt a féltékeny előkelők 403-ban megfosztották főpapi székétől és kétszer is száműzték Kis-Örményországba. A viszontagságoktól elcsigázva Kománában (Pontusz) a Fekete-tenger mellett halt meg 407. szeptember 14-én.
Holttestét 438-ban átvitték Konstantinápolyba. Ezer bárka vett részt az ünnepi ceremóniában, és a gyermekei azoknak, akik száműzetésbe küldték, vagy küldették.
Példája: Mindenkor a legtökéletesebben végezd feladatodat!
 
2017.09.03 - Évközi 22. vasárnap
 
"A kegyelem ösztönöz, de nem szorongat.
Elfogadhatjuk és elutasíthatjuk."
Szalézi Szent Ferenc
Evangélium - Mt 16, 21-27
Kép
Krisztus születési barlangja nem volt aranyozva, istálló volt az. Keresztje is érdes fa volt, keresztútja gyötrő szenvedés. Az apostolok alig-alig értették a szenvedés titkát. Jézus viszont nem tűrte már botránkozásukat. Nyíltan szólt saját szenvedéséről, és követőit is kereszthordozásra szólította fel. Alkudozást nem ismert.
 
Abban az időben Jézus többször felhívta tanítványai figyelmét arra, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és az írástudóktól, megölik, de a harmadik napon feltámad a halálból. Erre Péter félrevonta őt, és óva intette: "Isten ments, Uram! Ez nem történhet veled!" Mire ő Péterhez fordult: "Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem az Isten ügyére van gondod, hanem az emberekére!"
Azután így szólt tanítványaihoz: "Ha valaki követni akar engem, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és kövessen. Mert mindaz, aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; és aki énértem elveszíti életét, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelke kárt szenved? Mit is adhatna az ember cserébe saját lelkéért?
Az Emberfia pedig el fog jönni Atyjának dicsőségében, angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek tettei szerint."
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Mennyire erős bennem a hit, hogy mindenben megpróbáljam felfedezni Isten akaratát?
• Milyen nehézségekkel találkoztam már, ha tudatosan foglaltam állást a kereszt mellett?
• Megértem-e, hogy Isten a szenvedéssel érlel emberként, hogy egyre közelebb kerülhessek hozzá?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy a betegek a te kínszenvedésedből merítsenek erőt szenvedéseikben.
Szeptember 7. Szent Márk, István és Menyhért áldozópapok, kassai vértanúk
Körösi Márk a kutatások szerint 1588-ban született a horvátországi Krizevacban. Középiskolai tanulmányait Grazban végezte, majd a zágrábi egyházmegye papnövendékeként került Rómába, ahonnan pappá szentelve 1615-ben tért haza. Pázmány Péter bíboros hamarosan felfigyelt rá, és meghívta elöljárónak a nagyszombati papnevelő intézetbe. 1618-ban már esztergomi kanonok, komáromi főesperes, valamint a káptalan Széplakon levő birtokának uradalmi igazgatója volt. Itt is kapcsolatban maradt nevelőinek és tanárainak szerzetesrendjével, a jezsuitákkal.
Grodziecki Menyhért a sziléziai Czeszynben (Tesin, Teschen) született lengyel családban, valószínűleg 1584-ben. Bécsi tanulmányok után 1603-ban Brünnben (ma Brno) belépett a jezsuita rendbe. Teológiai tanulmányait Prágában végezte, ahol 1614-ben kinevezték a Szent Vencel-kollégium igazgatójává. 1618-ban beosztották tábori lelkésznek a kassai helyőrség német és különféle szláv anyanyelvű katonái mellé.
Pongrácz István ősi magyar család sarjaként 1582-ben született az erdélyi Alvincen. Középfokú tanulmányait Kolozsvárott végezte a jezsuiták kollégiumában. 1602-ben lépett be a brnói jezsuita noviciátusba, ahol együtt volt Grodzieckivel. 1615-ben került Homonnára a jezsuita kollégium tanárának és hitszónoknak. Kassára őt is 1618-ban küldték, nemcsak a helyőrség magyar ajkú katonái, hanem a csekély számú katolikus egyházközség lelkipásztori feladatainak ellátására. 1619 augusztusában Bethlen Gábor erdélyi fejedelem támadása elől Sárosból sietett Kassára. Ide menekült Bethlen vezérének, Rákóczi Györgynek hadai elől Körösi Márk és Grodziecki Menyhért is.
Rákóczi György hajdúi szeptember 3-án érkeztek a város falai alá, melynek császári főkapitánya, Dóczi András kevés katonájával kilátástalannak látta a harcot, tekintettel a város protestáns többségére. Másnap létrejött a város átadásáról szóló szerződés, melynek az volt a kikötése, hogy senkinek, se a katolikus híveknek, se a papoknak nem eshet bántódása. Szeptember 5-én a hajdúk bevonultak, és tüstént felrúgták a megállapodást: a három katolikus papot szigorú házi őrizetben tartották, éheztették és hittagadásra akarták őket rábírni, de ez nem sikerült. Két nap múlva, szeptember 7-én, éjféltájban ismét rájuk törtek, és válogatott kínzások után Márkot és Menyhértet lefejezték, Istvánt pedig halottnak vélve egy közeli szennygödörbe vetették, és mellédobták a másik két vértanú testét is.
A hajdúk elvonulása után Eperjessy István, a három pap házikápolnájának sekrestyése, István atya nyöszörgésére lett figyelmes. De nem tudott rajta segíteni, mert maga sem merte elhagyni a házat, és segítséget sem volt kitől kérnie. István atya haláltusája húsz órán át tartott.
Az első, akinek sikerült méltóbb helyre hozatni és eltemettetni a vértanúk holttestét, özvegy Gadóczy Bálintné volt. Fél év elteltével Bethlen és a királyi Magyarország képviselői ugyanabban a házban folytatták a béketárgyalásokat, ahol a három mártírt megkínozták. A befejező díszlakoma után az erdélyi fejedelem táncra kérte fel Forgách Zsigmondnak, a királyi nádornak a feleségét, Pálffy Katalint. Ő azonban csak azzal a feltétellel volt hajlandó táncolni Bethlennel, ha kiadatja neki a három pap holttestét. Miután ez megtörtént, Forgáchné piros selyembe burkoltatta a drága ereklyéket, amelyeket előbb a birtokain őrzött, majd 1635-ben a nagyszombati klarissza zárda templomába szállíttatott. E rendháznak ugyanis leánya, Forgách Mária volt a főnöknője. Miután II. József feloszlatta a klarissza rendet, Batthyány József prímás engedélyével 1784-ben a nagyszombati Szent Orsolya-rendi apácák templomába kerültek az ereklyék.
Boldoggá avatásuk eljárását még 1628-ban indította el Pázmány Péter bíboros, de ez csak 1905-ben vezetett sikerre, amikor Szent X. Pius pápa január 15-én népes magyar küldöttség jelenlétében engedélyezte nyilvános tiszteletüket. Szent II. János Pál pápa szlovákiai látogatása alkalmával 1995 júliusában avatta őket szentté.
Kérünk, Istenünk, segítsen minket szent vértanúid, Márk, István és Menyhért könyörgése, hogy akiknek győzelmével dicsőítünk Téged, azoknak hitbeli állhatatosságát kövessük! Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
A hét szentje: Szent Egyed
Kép
Szent Egyed (latinul: Aegidius, franciául: Saint Gilles, olaszul: Egidio) bencés szerzetes (Athén, 640 körül – Saint Gilles-du-Gard, 720 körül), apát. A kubikosok, lókereskedők, pásztorok, szíjgyártók védőszentje, bőrbaj, elmebaj, himlő, nehéz nyavalya, rák, vörheny, marhavész, szárazság, terméketlenség, tűzvész ellen kérik oltalmát. Ünnepe szeptember 1-jén van.
Szent Egyed megkülönböztetendő az azonos nevű 10. századi olasz remetétől, Assisi Szent Ferenc 13. századi remetetársától is, és a szintén azonos nevű spanyol ciszterci apáttól.
Szülei halála után örökségét szétosztotta a szegények között, s Galliába ment, ahol Provence-ban remetéskedett.
Legendája szerint az Isten egy szarvastehenet küldött neki, hogy tejével táplálja őt. Wamba vizigót király egy vadászaton rálőtt a szarvasra, de Szent Egyed a testével fogta föl a nyílvesszőt. A király ezután Egyednek ajándékozta a remeteség területét, ahol ő kolostort alapított, melyet később róla neveztek el (Saint Gilles-du-Gard). A szent sírja a középkorban híres zarándokhely volt, ereklyéi ma Toulouseban vannak. Európa szerte leginkább városok emeltek templomokat tiszteletére.
A ma Szlovákiában lévő bártfai Szent Egyed bazilika az UNESCO kulturális világörökségének része.
Esztergomban már a 11. században őrizték koponyájának három töredékét. Tiszteletének másik hazai nyoma a Szent László király által 1091-ben alapított somogyvári Szent Egyed monostor volt, amelyet közvetlenül Saint Gilles-du-Gard bencés szerzeteseivel népesített be a király. Valószínűleg a bencés kapcsolatokkal függ össze, hogy 1209 óta a garamszentbenedeki apátság plébániája szintén Szent Egyedet tiszteli védőszentjeként. A hagyomány szerint Eger közvetlen szomszédságában, a felnémeti völgyben is állott valamikor Szent Egyedről elnevezett bencés apátság, bár ennek létezésére egyelőre nincs bizonyíték. A Vas megyében fekvő Peresznye község temploma szintén Szent Egyed tiszteletére van szentelve, mai formáját 1702-ben nyerte el. A felső-magyarországi szászok „cipszerek” (német: Zipser) által lakott városokban (Bártfa, Poprád, Ruszt) kialakult Szent Egyed tisztelet azonban már feltehetően nem bencés gyökerű, hanem közvetlen nyugati ihletésű, melyet a nyugatról a városokba érkező kereskedők, iparosok hoztak magukkal. A Kárpát-medencében több település is a szent nevére felszentelt templomáról kapta nevét (az egykori somogyi Szentegyed, a mai Illés Szlovákiában, az erdélyi Vasasszentegyed) és Vasasszentegyedivölgy.
Ikonográfiai ábrázolása: A 11-12. századtól német és osztrák területen gyakran látható késő gótikus oltárokon mint bencés apát, lábánál szarvastehénnel, néha nyíl fúrja át kezét vagy a combját.
 
2017.08.27 - Évközi 21. vasárnap
 
"Istennek nincs szüksége ránk, hogy jó legyen.
Nekünk van szükségünk Istenre, hogy jók legyünk."
Szent Ágoston
Evangélium - Mt 16, 13-20
Kép
Amikor Jézus Péter apostol hitvallását hallja, kijelenti: ez a hit Isten kegyelmi ajándéka. Mi is Isten kegyelméből lettünk hívőkké. De a hit megőrzéséhez szükséges, hogy az Egyház közösségében éljünk, és az Egyház sziklaalapjához, Péter utódához ragaszkodjunk.
 
Abban az időben, amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: "Kinek tartják az emberek az Emberfiát?" Ezt válaszolták: "Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának." Ő tovább kérdezte őket: "Hát ti, kinek tartotok engem?" Simon Péter válaszolt: "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia." Erre Jézus azt mondta neki: "Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.
Akkor lelkére kötötte a tanítványoknak, el ne mondják senkinek, hogy ő a Messiás.
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• "Hát ti, kinek tartotok engem?" - Jézus kérdésére általános a válaszom, vagy személyes kapcsolatból fakad?
• Milyen a hozzáállásom: minden helyzetben Ő az első az életemben?
• Ha bontakozik valami a lelkemben, ami Isten tervével megegyezik, megőrzöm-e a titkot, míg elmondhatóvá érik?
Imaszándék
A héten imádkozzunk Szentatyánkért, püspökeinkért és papjainkért, hogy sziklaszilárdan álljanak korunk szellemi viharaiban.
Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia
Ott, ahol a közvélemény-kutatás befejeződik, azaz, a többségi vélemény kiszámolásánál, ott kezdődnek az igazi kérdések. Korunk egyik legnagyobb illúziója, hogy az igazságot, melynek puszta megismerhetőségét amúgy megkérdőjelezi, többségi szavazattal igyekszik kimutatni. Jézus kérdésére lehet Szonda Ipszosszal kerestetni a választ, és valószínűleg ma is hasonló válaszokat kapnánk, mint amilyeneket Jézus kapott az első kérdésre. Ki ennek-ki annak tartja, ez tökéletesen megfelel az uralkodó relativizmusnak, és egybecseng a vallási szupermarketben csemegézők elvárásaival.
Egészen más a helyzet, amikor a második kérdést teszi fel Jézus: itt arra kell válaszolnunk, hogy mi hogyan állunk hozzá. Ilyenkor nem segít sem az átlag ismerete, sem a Google (vagy más kereső) számlálója. Pedig 0,354 másodperc alatt 25025 találatot jelez a Ki Jézus kérdésre! Íme, az 1. számú találat: Jézus egy ember, aki csaknem 2000 éve élt. Egy József nevű ács fia volt, az édesanyját pedig Máriának hívták. Ők egy zsidó család voltak. No, tessék! Nem garantálom, hogy a többi 25024 találat ennél pontosabban felel arra, amit Jézus szeretne tudni tőlünk!
1970-ben közismerten a Vigília körkérést tett fel: Ki nekem Jézus? A körkérdést – és ez mennyire más, mint a közvélemény-kutatás – érdemes volna 10 évenként megismételni. Magunknak pedig újra és újra fel kell tennünk a kérdést! Sok személyes válasz létezik, és Jézus személyes választ akar. Kinek Barát, kinek Tanító, kinek Mester, kinek Megváltó – mindezek a válaszok a maguk módján helytállók. De csak egy válasz van, amelyre olyan jutalom jár, amilyet Péter kapott: a mennyek országa kulcsai. S ma már el se kell titkolni a helyes választ.
A valódi kérdés persze inkább az, hogy mi közöm ehhez a Máriához, Józsefhez, meg a fiúkhoz. Más szóval: mit változtatnak az életemen. Amennyit változtat, annyit jelent nekem a Fiú. S Péter a végső választ fejjel lefelé adta. Amiből kiderül, hogy a kérdés kényelmetlen. S mégis, válaszolnom kell.
Kiss Ulrich SJ
A hét szentje: Szent Mónika
Kép
Mónika az imádkozó édesanya. Fia jó útra téréséért imádkozott, majd megérve fia megtérését távozott a földi életből. Az igazi szeretet mindig megtalálja a segítés legmegfelelőbb módját.
Az afrikai Tagastében született 331-ben, sötétbőrű pún keresztény családból. Kislány korában megtanulta az önmérsékletet és a mértéktartást. Már fiatal lányként férjhez adták egy pogány férfihez, Patríciushoz. Több fia volt. Mónika igyekezett a családnak katolikus nevelést nyújtani, de férje és gyermekei lenézték vallásosságát, elhúzódtak, sőt gúnyolták miatta. Nehéz természetű férjét csodálatos türelemmel viselte el. Anyósát is türelemmel változtatta meg, barátnővé, sőt kereszténnyé tette.
Az igazi édesanya példaképe: hitét imádsággal táplálta és erényeivel ékesítette. Nem adta fel a reményt, hogy környezetét megtérítse. Rendíthetetlen türelemmel igyekezett a kicsapongó Ágostont is jobb útra téríteni. Minden eszközt megragadott volna, hogy fiát megváltoztassa, de Ágoston megátalkodottságán minden próbálkozás megbukott.
Pogány férjét jóságával és szelídségével segítette a megkeresztelkedésre, az halálos betegen megtért, megkeresztelkedett, 372-ben, egy évvel halála előtt. Ágoston szabadulni szeretett volna anyjától, ezért félrevezetve azt, suttyomban utazott el Rómába. Szökevény fiát Milánóban találta meg, Szent Ambrus tanítását hallgatta. A rossz úton járó fiút 14 éven át hullatott könnyeivel és állhatatos imádságával térítette meg. Kitartó könyörgése többet eredményezett, mint amennyit várt volna. Ugyanis nem csak fia, de Ágostonnak házasságon kívül született fia is, és barátja is együtt vették fel a keresztséget 386. húsvét hajnalán.
Megtért fia karjaiban halt meg 387-ben, Ostiában. Először az ostiai Szent Aurea templomba temették el. 1430-ban V. Márton pápa az ereklyéket felemeltette, és most Rómában a Szent Ágoston templomban van eltemetve.
Az oly parányi vízcsepp is - állandóan csepegve - átfúrja a kemény sziklát!
 
2017.08.20 - Szent István király, Magyarország fővédőszentje
 
"Értelmeddel nem jutsz Isten közlébe,
csupán szereteteddel éred el Őt."
Carlo Caretti
Evangélium - Mt 7,24-29
Kép
Csodával határos, hogy a magyarság él. Mennyi ellenség tört az életére! S minden gyarlóság, széthúzás, gyűlölködés ellenére mégis megmaradt a Krisztusra épített ország. Ha önmagában bízott volna e nép, már elveszett volna, de nem semmisült meg, mert mindig vissza tudott térni Urához, Istenéhez.
 
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Mindaz, aki meghallgatja szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült.
Aki viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak, az összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.
Ezzel Jézus befejezte beszédét. A nép elragadtatással hallgatta tanítását, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, nem úgy, mint az írástudók.
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy az Egyház minden népnek szabadon hirdethesse az evangélium örömhírét.
Juhászné Bérces Anikó: Fohász Szent István királyhoz
Megszólítlak alázattal, s könyörögve kérlek,
Tekints le az országunkra és a magyar népre.
Amióta nem vagy velünk - lassan ezer éve,
Számtalan nagy vihar dúlt a Kárpát-medencében.
Vad villámok csaptak bele termő Életfánkba,
Erős ágakat szakítva, s taposva a sárba.
A törzsét meg jól irányzott, egyetlen csapással
Széthasítva több darabba, meg a pusztulásba.
Túlélte, mert a gyökere erős, szívós fajta,
Hajszálgyökér, ha megmarad, élet fakad rajta.
De termések millióit a szél szertefújta,
Gyökértelen kapaszkodnak az új világukba.
Fánk törzse, mi épen maradt, próbál tovább élni,
Alig forradt, mély sebeit rendre fel-feltépik.
Gyökereit férgek rágják, levelét meg tetvek,
Friss hajtása alig serken, - így élni kegyetlen.
Szükség lenne törhetetlen, erős, tiszta kézre,
Istenhitre, biztatásra, tisztán lássunk végre.
Kapaszkodnánk Szent Jobbodba, segíts nekünk élni,
Boldogasszony jó Anyánkat támaszunknak kérni.
Bocsássa meg vétkeinket, s legyen velünk Atyánk,
Maradjon meg, s virágozzék drága Magyar Hazánk.
A hét szentje: Chantal Szent Johanna Franciska
Kép
Chantal Szent Johanna Franciska 1572. január 28-án született Dijon városában (Franciaország). Férjhez ment 1592-ben De Chantal báróhoz, és hat gyermekük született (akik közül kettő korán meghalt), ám férjét korán elvesztette. Ekkor, 1601-ben visszavonult Monthelon-i kastélyukba.
Szalézi Szent Ferenc lett a lelki vezetője, akivel egy lelkigyakorlaton ismerkedett meg. Az ő irányítása alatt Franciska szépen haladt a tökéletesség útján: ápolta a betegeket, gondozta a szegényeket.
Szalézi Szent Ferenc munkatársa lett. Együtt megalapították Annecy-ben a vizitációs nővérek szerzetesrendjét, amelyet később ő vezetett.
Nagy szerepe volt Ferenc halála után annak szentté avatására történő előkészületekben. Ebben az időben Páli Szent Vince lett lelki atyja.
Rendjük gyorsan terjedt, a gyakorlatban mutatta meg, hogy a szeretet, a gondoskodáa és nevelés szaléziánus szelleme hatékonyan munkálkodik. Halálakor már 87 házuk volt. Rendjének fáradhatatlan szervezője volt, sokat utazott, tüdőgyulladásban hunyt el 1641. december 13-án a moulinsi rendházukban.
Annecy-ben, Szalézi Szent Ferenc közelében nyugszik koporsóikat az oltár köti össze, tabernákulummal és Jézus szentséges szívének szobrával. 1751-ben boldoggá, 1767-ben szentté avatták.
 
2017.08.13 - Évközi 19. vasárnap
 
"Nincs boldogabb, nincs erényesebb,
nincs szeretetreméltóbb jelenség, mint egy igazi keresztény."
B. Pascal
Evangélium - Mt 14, 22-33
Kép
A viharos szélben hánykolódó csónak az Egyház jelképe, amely küzd a történelem viharaival. Krisztus szeme rajta van, és ő kellő időben megmutatja erejét. Ha bízunk benne, nincs mitől félnünk.
 
Amikor (a kenyérszaporítás után) a tömeg befejezte az étkezést, Jézus mindjárt a csónakba parancsolta tanítványait, hogy amíg ő elbocsátja a tömeget, menjenek át előtte a túlsó partra. Amint elbocsátotta az embereket, fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék. Közben beesteledett, s ő ott volt egymagában. A csónak pedig már jó pár stádiumnyira eltávolodott a parttól. Hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél fújt. Éjszaka a negyedik őrváltás idején Jézus elindult feléjük a víz színén járva. Amikor észrevették, azt hitték, hogy kísértet, és rémületükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket: "Bátorság! Én vagyok! Ne féljetek!" Erre Péter odaszólt neki: "Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy hozzád menjek a vízen!" Ő azt mondta: "Jöjj!" Péter ki is szállt a csónakból, elindult a vízen, és ment Jézus felé. De az erős szél láttán megijedt, és merülni kezdett. Felkiáltott: "Ments meg, Uram!" Jézus nyomban kinyújtotta kezét, megfogta őt, és így szólt hozzá: "Te kicsinyhitű, miért kételkedtél?" Mikor beszálltak a bárkába, a szél elállt. A csónakban levők pedig leborultak előtte, és így szóltak: "Te valóban az Isten Fia vagy!"
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• A félelem kiszolgáltatottá tesz, és nem engedi Istent látni - mennyiben igyekszem meghallani a szavát, amivel bátorít?
• Ki az a tekintély számomra, akitől "merülés" esetén merek segítséget kérni, hogy Jézushoz visszataláljak?
• Kételkedéseim akadályoznak vagy előrevisznek a Jézussal való kapcsolatban, hogy mondhassam a tanítványokkal: "Valóban Isten Fia vagy?"
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy a világ népei megértsék: csak egymást támogatva érhetik el saját boldogságukat.
Vízen járás
Izraelben az egyik utazási iroda, elhatározta, hogy Jézus vízen járásának élményével megajándékozza a Genezáreti tóhoz látogató turistákat. 5 centiméterrel a víz felszíne alatt egy vastag üveget feszítenek ki a víz alá és a turista megfelelő pénz lefizetése ellenében megtapasztalhatja, hogy mit jelentett a vízen járás Péternek. Lehet, hogy 2000-re az utazási irodák ezzel fogják reklámozni a Genezáreti tóhoz vezető utakat, „próbálja ki ön is a vízen járást!” El kell ismerni, hogy ez a nem túlságosan tiszteletreméltó eljárás ügyes reklámfogás. Az emberek szeretik a kuriózumokat, és ott abban a környezetben biztosan sokat szeretnék kipróbálni ezt az élményt.
A kérdés csak az, ez volt-e a csoda célja. Mit akart megtenni Jézus amikor ilyen rendkívüli jeleket mutatott. A vízen járás történetének több változata szerepel a Bibliában, mindegyik elbeszélés azonos, hogy ez a történet a Genezáreti tavon történt, és Jézus és Péter kiemelt szerepet kapott ebben a történetben. A járulékos részletekben már eltér a történet.
A történet a kenyérszaporítás után történik, amikor Jézusnak szinte ki kell menekíteni tanítványait a tömegből, amely őt királlyá akarja választani. Jézus ebben a történetben egyedül marad, hasonlóan a getszemani kerti magányhoz. A bárka szimbolikus jelentést kap a történetben, az egyházat jelenti. A bárkában Jézus nélkül a tanítványok kétségbeesve eveznek, semmilyen kiutat nem látnak, de azt világosan látják az elemekkel nem tudnak megküzdeni. Sőt az evangélista hogy fokozza a feszültséget, megemlíti a negyedik őrváltás idején, vagyis éjszaka volt. Lukács, aki elbeszéli ugyanezt a történetet, drámaibban fogalmaz „éjszaka volt a sötétség hatalmának órája”
A történet tehát egyrészt csoda elbeszélés, másrészt példázat. Ha eddig nem volt világos, mindenképpen kiderül, amikor Jézus megjeleni a vízen feléjük közeledve. Ők a segítséget inkább kísértetnek tartják. A félelem átprogramozza az érzékeiket. Félelmüket csak Jézus hangja oszlatja el „Bátorság! Én vagyok!”. Feltehetően Péter ellenőrizni akarja azt, amit lát, kéri, hogy ő is a vízen járhasson. A kíváncsisága legyőzi a félelemét, majd végül a félelem lesz úrrá rajta és süllyedni kezdett.
A történetben az izgalmas elbeszélés keveredik a szimbolikus tanítással. Sőt kiderül ez egy olyan átélt élménye a tanítványoknak, amelyből kezdettől fogva következtetést vontak le maguk számára. Rövid idő alatt megélték a dicsőséget a kenyérszaporítás kapcsán, a menekülést a tömeg indulatai miatt, a félelmet az elszabadult elemek viharában, és végül a találkozást azzal a Jézussal, aki a másik partról jött. Fölfedezték Jézus az eseményeket mindig máshonnan nézi és irányítja, mint ahol ők vannak. Ezt a történetet, közös élményüket tovább adták az egyháznak, azoknak, akik szavukra hittek. Jézus fölemel bennünket, megpróbál bennünket, de minden veszélyből kiment bennünket. De az egyháznak, a hívőnek csak Jézusban van biztonsága.
Ez volt az a rendkívüli élmény, amelyet a Genezártei tavon átéltek a tanítványok. Ezt nem pótolja az a vastag üveglap, melyet 5 centire a víz alá akarnak feszíteni. Ugyanis ebben a történetben az utazás, a hívő egyház kalandjairól szól, ezeket a hitben lehet csak átélni, semmilyen német, osztrák vagy izraeli utazási iroda nem tudja adni, csak Krisztus, aki a mi biztonságunk és hitünk tárgya.
Dr. Benyik György
A hét szentje: Chantal Szent Johanna Franciska
Kép
Chantal Szent Johanna Franciska 1572. január 28-án született Dijon városában (Franciaország). Férjhez ment 1592-ben De Chantal báróhoz, és hat gyermekük született (akik közül kettő korán meghalt), ám férjét korán elvesztette. Ekkor, 1601-ben visszavonult Monthelon-i kastélyukba.
Szalézi Szent Ferenc lett a lelki vezetője, akivel egy lelkigyakorlaton ismerkedett meg. Az ő irányítása alatt Franciska szépen haladt a tökéletesség útján: ápolta a betegeket, gondozta a szegényeket.
Szalézi Szent Ferenc munkatársa lett. Együtt megalapították Annecy-ben a vizitációs nővérek szerzetesrendjét, amelyet később ő vezetett.
Nagy szerepe volt Ferenc halála után annak szentté avatására történő előkészületekben. Ebben az időben Páli Szent Vince lett lelki atyja.
Rendjük gyorsan terjedt, a gyakorlatban mutatta meg, hogy a szeretet, a gondoskodáa és nevelés szaléziánus szelleme hatékonyan munkálkodik. Halálakor már 87 házuk volt. Rendjének fáradhatatlan szervezője volt, sokat utazott, tüdőgyulladásban hunyt el 1641. december 13-án a moulinsi rendházukban.
Annecy-ben, Szalézi Szent Ferenc közelében nyugszik koporsóikat az oltár köti össze, tabernákulummal és Jézus szentséges szívének szobrával. 1751-ben boldoggá, 1767-ben szentté avatták.
 
2017.08.06 - Urunk színeváltozása
 
"Aki azt óhajtja, hogy Isten meghallgassa őt,
kell hogy ő hallgasson először Istenre."
Szent Ágoston
Evangélium - Mt 17,1-9
Kép
Az apostolok látják majd Mesterüket tövissel megkoronázottan, sebzett testtel, vérző arccal, amikor nem lesz épség benne. Ennek a megértéséhez ad erőt színeváltozásával Krisztus. Mint isteni jelenéseknél az Ószövetségben, itt is felhő veszi körül Jézust, az Istenembert. Ez a látomás erőt ad nekik egész életük folyamán.
 
Abban az időben Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s külön velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük: arca ragyogni kezdett, mint a nap, a ruhája pedig vakító fehér lett, mint a fény. És íme megjelent nekik Mózes és Illés: Jézussal beszélgettek.
Ekkor Péter így szólt Jézushoz: „Uram, jó nekünk itt lennünk! Ha akarod, készítek itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” Még beszélt, amikor íme, fényes felhő borította el őket, és a felhőből egy hang hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Őt hallgassátok!”
Ennek hallatára a tanítványok földre borultak és nagyon megrémültek. De Jézus odament hozzájuk, megérintette őket és ezt mondta: „Keljetek fel és ne féljetek!” Amikor szemüket fölemelték, nem láttak mást, csak Jézust egymagát.
A hegyről lejövet Jézus a lelkükre kötötte: „Senkinek se szóljatok a látomásról, míg az Emberfia a holtak közül fel nem támad.”
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy legyen meg a mindennapi kenyér minden család asztalán!
Urunk színeváltozása
Jézus megdicsőülésének helye a régi hagyomány szerint a galileai Tábor-hegy volt. A csoda színhelyén még az arab hódítás előtt három bazilika épült. Felszentelésük napja, augusztus 6. lett Urunk színeváltozásának (latinul: transfiguratio) ünnepe.
E napon Jézus emberi testében, még a feltámadás előtt való isteni dicsőségének felragyogását ünnepeljük. Az esemény a Tábor hegyén történt, a Szentírás a színeváltozást nem Jézus Krisztus misztikus élményeként, hanem a tanítványoknak adott kinyilatkoztatásként írja le (Mk 9,2–7; Mt 17,1–9; Lk 9,28–36; 2Pt 1,16–18). Hatására megvilágosodott az apostolok számára Jézus rejtett isteni méltósága.
A színeváltozás fontos mozzanatai: a ragyogó fény, a felhő, Mózes és Illés megjelenése, az Atya szózata. A felhő az Ószövetségben is Isten jelenlétének szimbóluma, az Atya szózata a felhőből Jézus megkeresztelkedésére emlékeztet. Mózes és Illés megjelenése is Jézus Krisztus messiási igazolása: ők képviselik a „törvényt és a prófétákat”, tehát az egész ószövetségi tanítást és jövendölést. Krisztus arcának ragyogása és ruhájának fehérsége emlékeztet arra, hogy földi alakja ellenére is égi lény (Dán 7,9; 10,5; ApCsel 1,20; Jel 3,4), sőt arra, hogy ő az Emberfia, aki égi magasságokba emelkedik (Dán 7,13).
A keleti egyház már az 5. században megülte, és karácsony, húsvét, pünkösd után ezt az ünnepet tekinti a legszentebbnek. A nyugati egyházban az első ezredforduló közeledtével kezdték számon tartani, összefüggésben Krisztus 1000-re várt visszatértével. Hivatalos ünneppé III. Calixtus pápa emelte annak emlékére, hogy Hunyadi János a keresztes hadat toborzó Kapisztrán Szent János segítségével 1456-ban felszabadította a török ostrom alól Nándorfehérvárt, az akkori Magyarország déli végvárát. A két időpont egybeesése azzal magyarázható, hogy az 1456. július 22-ei győzelem híre két héttel később, épp augusztus 6-án érkezett a pápai udvarba.
Istenünk, te egyszülött Fiad dicsőséges színeváltozásakor Mózes és Illés tanúságtételével erősítetted meg hitünk szent titkait, és csodálatos reménységet nyújtottál, hogy gyermekeiddé fogadsz minket. Add meg nekünk, hogy szeretett Fiad szavára hallgatva társörökösei lehessünk Krisztusnak. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
A hét szentje: Szent Domonkos áldozópap
Kép
Minden átelmélkedett igazságot átadni! Ez volt szent Domonkos jelmondata. Nem csak a domonkosok, de minden megkeresztelt ember feladata is ez: a Krisztusban megélt valóság tovább adása.
A hangsúly egyaránt vonatkozik az elmélkedés fontosságára és a megosztásra is. Csak akkor lehet igaz és gyümölcsöző igehirdetésem, hitoktatásom, tanúságtételem, ha előtte "átbeszélem" az Úrral. De az elmélkedések, adorációk során kapott isteni ajándékokat is meg kell osztanom testvéreimmel, hiszen így valósulhat meg személyes életemben is szent Pál gondolata: "élek többé nem én, hanem Krisztus él bennem!"
 
2017.07.30 - Évközi 17. vasárnap
 
"Isten olyan, mint a szél, mely tovasuhan.
Mindenütt érezhető, de sehol sem látható."
I. Normand
Evangélium - Mt 13, 44-52
Kép
Hitünk tanítása szerint Isten dicsőségét és örök üdvösségünket a legnagyobb értéknek kell tekintenünk. Ezért legyünk készek arra, hogy meghozzunk érte minden áldozatot. Erre figyelmeztet minket Jézusnak a földbe rejtett kincsről és az igazgyöngyökről mondott hasonlata.
 
Abban az időben ezt mondta Jézus a tömegnek: "A mennyek országa olyan, mint a földbe rejtett kincs, amelyet egy ember megtalált. Elrejtette újra, azután boldogan elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette azt a szántóföldet.
A mennyek országa olyan, mint amikor egy kereskedő igazgyöngyöt keresett. Talált egy nagyon értékeset, erre elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvásárolta azt.
Végül: a mennyek országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az mindenféle halat összefog. Mihelyt megtelik, a partra vonják, és nekiülve kiválogatják: a javát edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják. Így lesz a világ végén is. Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Értitek-e mindezt?"
"Igen!" - felelték. Erre így folytatta: "Minden írástudó, aki jártas a mennyek országáról szóló tanításban, olyan, mint egy családapa, aki kincseiből régit és újat vesz elő."
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Hol keresem a magam "igazgyöngyét", amiért képes vagyok mindent odaadni?
• Mivel töltekezem - összefogok "mindenféle halat" válogatás nélkül, vagy élek a megkülönböztetés adományával?
• Visszatérek-e a Szentírás kincsestárához, hogy mindig megújulhasson a lelkem?
Imaszándék
A héten imádkozzunk a betegekért, hogy szenvedéseikben felismerjék az érdemszerzés és engesztelés lehetőségét.
A mennyek országa...
"A mennyek országa hasonlít a kereskedőhöz, aki igazgyöngyöt keresett. Amikor egy nagyon értékeset talált, fogta magát, eladta mindenét, amije csak volt és megvette."
Ezzel a rövid példabeszéddel Jézus erősen megmozgatta hallgatói fantáziáját. Mindenki tisztában volt az igazgyöngy értékével, mely akkoriban az arannyal együtt a legértékesebb kincsnek számított. Ráadásul az Írás úgy beszélt a bölcsességről, azaz Isten ismeretéről, mint olyan értékről, mellyel még a "fölbecsülhetetlen drágakövet sem lehet egy sorba állítani”
A példabeszéd egy kivételes, meglepő és váratlan eseményt mond el egy kereskedőről, aki - talán egy bazárban - megpillantott egy drágakövet. Óriási értékét csak az ő szakértő szemei tudták felmérni. Kalkulálni kezdett és látta, hogy nagy haszonhoz juthat. Úgy döntött, eladja mindenét és megveszi. A helyében ki ne tett volna ugyanígy?
A példabeszéd értelme tehát ez: a találkozás Jézussal, vagyis a köztünk levő Isten Országával - íme az igazgyöngy - egyedülálló lehetőség: nem szabad elszalasztanunk. Minden energiánkat, mindazt, amit birtokolunk, teljesen ennek szolgálatába kell állítanunk.
A tanítványok nem először érzik azt, hogy radikális döntést kell hozniuk: ha követni akarják Jézust, legértékesebb javaikról is le kell mondaniuk: a családi kötelékekről, az anyagi biztonságról, a megalapozott jövőről. Jézus kérése azonban nem abszurd. Ő nem ok nélkül kér. A "minden" helyett, amit elveszítünk, egy összehasonlíthatatlanul értékesebb "mindent" találunk. Amikor Jézus kér valamit, mindig megígéri azt is, hogy bőségesen visszafizeti és sokat, nagyon sokat fog adni. Tehát ezzel a példabeszéddel biztosít bennünket arról, hogy olyan kincs lesz a kezünkben, mely örökre gazdaggá tesz minket. S ha néha elhibázott lépésnek tűnik otthagyni a biztosat a bizonytalanért, már meglevő javainkat csupán megígért javakért, gondoljunk az említett kereskedőre: ő tudja, hogy nagyon értékes az a drágakő; kereskedik tehát vele és bizakodik, hogy haszna származik majd belőle. Ugyanígy, aki követni akarja Jézust, az tudja és a hit szemével látja, milyen végtelen nyereség lesz megosztani vele Isten Országának örökségét azáltal, hogy legalább lelki értelemben mindent elhagyott. Isten minden embernek alkalmat ad az életben, hogy kihasználja ezt a lehetőséget.
Ez az ige konkrét meghívás, hogy tegyük félre bálványainkat, melyek elfoglalhatják szívünkben Isten helyét: a karriert, a házasságot, a tanulmányokat, egy szép lakást, a munkát, a sportot, a szórakozást... Meghívás arra, hogy Istent tegyük az első helyre; hogy Ő legyen minden gondolatunk és érzésünk kiindulópontja. Az életben ugyanis mindennek felé kell haladnia és tőle kell elindulnia. Ha erre törekszünk; ha keressük Országát, akkor ráadásként minden más megadatik nekünk - ígéri az evangélium. Ha Isten Országáért elhagyunk mindent, megkapjuk a százszorost: száz házat, száz testvért, száz apát és anyát, mert az evangéliumnak van egy kifejezetten emberi dimenziója is: Jézus Isten-ember, ezért a lelki táplálék mellett biztosítja számunkra a kenyeret, az otthont, a ruhát és a családot is.
Talán meg kellene tanulnunk a "kicsinyektől" az Atya Gondviselésébe vetett nagyobb bizalmat: Ő nem hagyja, hogy bármiben is hiányt szenvedjenek azok, akik szeretetből odaadták azt a keveset is, amivel rendelkeztek. Kongóban néhány fiatal egy pár hónapja művészi képeslapokat kezdett készíteni banánhéjból, amiket aztán Németországban eladtak. Kezdetben az összes bevételt megtartották (valaki ebből biztosította családja megélhetését), később viszont elhatározták, hogy jövedelmük 50%-át közösbe teszik. Ebből harmincöt munkanélküli fiatalnak tudtak segítséget nyújtani.
Isten nagylelkűsége azonban felülmúlhatatlan: ketten közülük olyan megdöbbentő módon tettek tanúságot az üzletben, ahol dolgoznak, hogy több kereskedő ehhez az üzlethez fordult segítségért, amikor alkalmazottakra volt szüksége. Így tizenegy fiatal fix álláshoz jutott.
Chiara Lubich
A hét szentje: Ligouri Szent Alfonz püspök és egyháztanító
Kép
1696-ban született nápolyi nemes családból. Az ügyvédi pályára lépett. Egy perrel kapcsolatban tévedésre jött rá, és ez meggyőzte a világi dolgok hiábavalóságáról. A papi pályára lépett, hivatása lett a nép nagyarányú, rendszeres és korszerű lelki gondozása.
A bűnösök és lanyha keresztények is tömegesen tértek meg hatására. A népmissziók szolgálatára társulatot szervezett. XIV. Benedek pápa - látva áldozatos működésüket - jóváhagyta, és Redemptorista szervezet néven terjedt el.
Később engedelmességből elfogadta a püspöki kinevezést. Egyházmegyéjében minden plébánián missziót tartott, megszüntette az egyházi visszaéléseket: sokat tett a papság életszentségének és képzettségének érdekében. 79 élves korában visszamehetett szerzetébe, és azt vezette, még ágyhoz kötötten is. 94 éves korában halt meg; 1839-ben szentté, 1871-ben egyháztanítóvá avatták. Írásai 60 kötetet tesznek ki. Legnevezetesebb műve a Theologia Moralis, melyet a gyóntatók számára írt. Ma is népszerűek az Oltáriszentség és Szűz Mária dicsőítésére írt imái.
 
2017.07.23 - Évközi 16. vasárnap
 
"Isten ügye, hogy kegyelmét adományozza;
s a te dolgod, hogy elfogadd és megőrizd."
Jeruzsálemi Szent Cirill
Evangélium - Mt 13, 24-43
Kép
Nagy titok számunkra, hogy Isten, a jó mellett miért engedi meg a világban a rossz jelenlétét is. Szétválasztásukat miért tartja fenn az ítélet napjáig? Isten szabad akaratot adott az embernek, amelyet rosszra és érdemszerzésére egyaránt felhasználhat. Isten irgalmas, aki időt akar engedni, hogy a bűnös megtérjen. Isten a rosszból is tud jót kihozni. Hitünk akkor igazán értékes, ha a próbatétel idején is szilárd marad.
 
Abban az időben Jézus egy másik példabeszédet is mondott a tömegnek: "A mennyek országa olyan, mint amikor egy ember jó magot vetett a földjébe. Míg az emberek aludtak, jött az ellenség, konkolyt vetett a búza közé, és elment. Amikor a vetés kikelt és kalászba szökkent, felütötte fejét a konkoly is. Akkor a szolgák odamentek a gazdához, és megkérdezték: »Uram, te ugye jó magot vetettél a földedbe? Honnét került hát bele a konkoly?" Az így válaszolt: "Ellenséges ember műve ez." A szolgák erre megkérdezték: "Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük belőle?" Ő azonban így felelt: "Nem, nehogy a búzát is kitépjétek, amikor a konkolyt kiszeditek! Hagyjátok, hadd nőjön az aratásig mindkettő. Aratáskor majd megmondom az aratóknak: Előbb a konkolyt gyűjtsétek össze, kössétek kévébe, hogy elégessük, a búzát pedig hordjátok a magtáramba!"
Azután egy másik példabeszédet is mondott nekik: "A mennyek országa olyan, mint a mustármag, amelyet egy ember elvetett a földjébe. Bár kisebb ez minden más magnál, mégis, amikor felnő, nagyobb minden veteménynél. Fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai és ágai között fészket raknak."
Végül ezt a példabeszédet mondta nekik: "A mennyek országa olyan, mint a kovász, amelyet fog az asszony, belekever három véka lisztbe, és az egész megkel tőle." Mindezt példabeszédekben mondta el Jézus a sokaságnak, és példabeszéd nélkül nem mondott nekik semmit, hogy beteljesedjék, amit a próféta mondott: Példabeszédekre nyitom ajkamat, s hirdetem, mi rejtve volt a világ kezdetétől.
Akkor elbocsátotta a tömeget, és hazament. Tanítványai pedig odajárultak hozzá és kérték: "Magyarázd meg nekünk a szántóföldről és a konkolyról szóló példabeszédet!" Erre ő ezekkel a szavakkal válaszolt: "Aki a jó magot veti, az az Emberfia. A szántóföld a világ, a jó mag az ország fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai. Az ellenség, aki ezeket elveti - az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogy a konkolyt összeszedik és tűzre vetve elégetik, úgy lesz a világ végén is. Az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjék össze országában mindazt, ami botrányos, és minden törvényszegőt. Ezeket tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Az igazak pedig mint a nap, ragyogni fognak Atyjuk országában. Akinek van füle, hallja meg!"
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Hogyan érint, amikor azzal szembesülök, hogy a gonosz sosem tétlen a jóval szemben?
• Isten elülteti bennem a jót - mit teszek érte, hogy növekedhessék és menedéket adjon?
• Mennyiben tudatosítom, hogy az ördög tehetetlen, ha nem állok szóba vele, csak akkor tehet valamit, ha hagyom magam átcsalni az ő területére?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy az ifjúság kellő bölcsességgel és felelősséggel megkülönböztesse a jót a rossztól.
Szent Anna és Joachim a nagyszülők védőszentjei
Július 26-a Szent Anna és Szent Joachim, Jézus nagyszüleinek ünnepnapja. Az Újszövetségben semmilyen utalást nem találunk a Boldogságos Szűz Mária szüleire. Tiszteletük forrása az apokrif írások, elsősorban Jakab elő-evangéliuma. Itt olvashatjuk, hogy Mária édesanyját Annának, apját Joachimnak hívták. A két név jelentése figyelemre méltó: Anna annyit jelent, kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvigasztal.
Ünnepük a XII-XIV. században terjed el Európában, miután a keresztes lovagok visszatértek a Szentföldről. Elbeszéléseik nyomán megnőtt az érdeklődés Jézus Krisztus emberi természete és rokonsága iránt is. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, nem más, mint egy templom fölszentelésének évfordulója. A hagyomány úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, szülőháza a Bethesda-tó közelében állt. Az V-VI. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, melynek fölszentelési napja volt július 26. Szent Joachim ünnepének időpontja a XVI. századtól többször változott, 1969-ben került egy napra Szent Annával.
A legenda szerint Anna és Joachimnak Júda nemzetségéből és Dávid házából származott. Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három részre osztották: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a harmadikat pedig szétosztották a szegények között. Egyszer megjelent Joachimnak Isten angyala és megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, akit Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szűz Mária születése után Joachim hamarosan meghalt. A legenda azt is tudni véli, hogy Anna még élt, amikor a Szentcsalád Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta unokáját, a kis Jézust. Anna lelkét angyalok vitték Ábrahám kebelére, s mikor az Úr Jézus fölment a mennybe, őt is a mennyországba vitték.
Bálint Sándor szerint Szent Annát kiváltságos patrónájaként tisztelte az asszonynép, de tisztelték azok is, akiknek foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal, az asszonyi gondoskodással függ össze: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők. Céhpatrónája volt az asztalosoknak, mert hajdanában az oltárszekrény elkészítése a mesteremberek feladatai közé tartozott, márpedig Anna volt méltó arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát a méhében hordozza. Ezen kívül védőszentje volt a kádároknak, a bányászoknak és a haldoklóknak is. Szent Anna és Joachim korunkban a keresztény nagyszülők eszményképei lettek, személyükben a nagyszülői tisztség méltósága szentelődött meg.
Szent Anna hazánkban mintegy 130 templom és kápolna patrónája, három templomnak Szent Joachim a védőszentje, a hernádnémeti és az ófehértói templomokat pedig mindkét szent pártfogására „bízták”.
A hét szentje: Szent Jakab apostol
Kép
Július 25. Jakab apostol ünnepe. Azé a Jakabé, akit hasonnevű társától való megkülönböztetésül idősebbik vagy nagyobb Jakabnak (Jacobus Maior) hívnak. Jakab és öccse, János egy Zebedeus nevű ember fiai voltak.
Halászok, mint András és Péter, és az elsők között szegődtek Jézushoz, aki a „mennydörgés fiai” nevet adta nekik (Mk 3.17). Jakab a tanítványok legbelsőbb köréhez tartozott, jelen volt az Úr színeváltozásánál, majd az Olajfák hegyén, a másik két kiválasztott, Péter és János társaságában.
A hagyomány szerint i.sz. 44-ben Jeruzsálemben Heródes Agrippa nyakaztatta le hitéért. Egy másik hagyomány szerint Hispániába ment téríteni. Az Arany Legenda e két hagyományt kísérelte meg összeegyeztetni; tanítványai – így a legenda – egy angyal vezénylete alatt a már holt apostol tetemét kicsempészték Júdeából, és a távoli Spanyolhon Galícia nevű tartományába vitték.
A néki tulajdonított ereklyék itt, a róla elnevezett Santiago de Compostelában nyugosznak. Szent „Iago” a spanyolok nemzeti szentje lett, sírja a középkorban a leghíresebb zarándokhely a Szentföld és Róma után. Compostela nevének születését megőrizte egy legenda. Eszerint elfeledett sírjának helyét a IX. században egy csillag mutatta meg (campus stellae, annyi mint „csillagrét”).
 
2017.07.16 - Évközi 15. vasárnap
 
"A kereszténység nemcsak tanítás,
amelyet a lehető legtisztábban kell megőrizni,
hanem élet, praxis, melyet radikálisan meg kell élni."
Prof. Metz
Evangélium - Jn 13, 1-9
Kép
Abban az időben Jézus elment hazulról és leült a tó partján. Hatalmas tömeg gyűlt össze, ezért beült egy csónakba, a tömeg pedig ott állt a parton. Ekkor példabeszédekben sok mindenre oktatta őket:
"Íme, kiment a magvető vetni. Amint vetett, némely szem az útszélre esett. Jöttek az ég madarai, és ezeket mind megették. Némely szem kövek közé esett, ahol nem volt elég termőföld. Ezek hamar kikeltek, hisz nem volt mély a föld. Majd amikor a nap fölkelt és forrón tűzött, kiégtek, mert nem volt gyökerük. Voltak szemek, amelyek tövisek közé estek, és amikor nőni kezdtek, a tövisek elfojtották őket. De a többi szem jó földbe hullott, és termést hozott: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat. Akinek van füle, hallja meg!"
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Mire késztet beavatottságom: megvan-e bennem a lelkesedés továbbadni az örömhírt - vagy magam körül forgok?
• Hogyan figyelek oda az evangéliumra, hogy kellő időben százszoros "termést" hozhassak?
• Mit teszek lelki életem fejlődéséért: Isten igéje véletlenül kerül a "földbe", vagy tudatosan hallgatom?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy Isten igéjét közömbössé vált embertársaink is meghallják.
A magvető
Az evangélium 13. fejezete Jézus példázatainak gyűjteménye. A példázatot mindhárom szinoptikus ismerte (Mk 4,3-9 Lk 8,5-8), és talán Mk szövege ezt a szöveget bővítette különösen a sajátos misztérium tanával. Jézus példázatai többféleképpen érthetők, ez a szándékos homály hozzá tartozik a műfajhoz. Azért állít a hallgatóság elé egy képet, hogy megmaradjon, de egyben ez a memóriájukba rögzült kép, gondolkodásra ösztönözze őket. Ebben a példázatban előbb a jézusi elbeszélés szövegét idézi fel az evangélista, majd a keresztény közösség egyik magyarázatát is mellékelte. (Mk 4,14-20). Ebben a verzióban már az volt a fontos, hogy a hallgatóság miként fogadja Jézus által eléjük terjesztett Isten igéjét.
Az elénk táruló példázat már az elmondása közben kérdéseket provokál a hallgatóságból, mivel a tanítványok annyira követék a történetet, beleélték magukat a mag sorsába, hogy közbekérdeztek. Ezek a kérdések a beavatottaknak megengedettek voltak, a kívül állóknak nem. A példázatot Jézus magyarázata zárja, amely az elbeszélt történet értelmezésének csak egyik lehetséges változata volt. Ez a történet néhány kutató szerint nem is példázat, hanem allegória, amelyben az egyes elemeket az eredeti képről le lehet választani. Ha jól megvizsgáljuk, akkor látni fogjuk, hogy ez nem lehetséges.
A történet a magról és a mag sorsáról, vagyis Isten igéjéről beszél, de mégis a befogadók lelkiségét vizsgálja meg a történet. Az útszélre eső mag (4.v.) valójában Isten igéjét hallgató egyik ember sorsa. A köves talajra eső mag (5.v.) egy másik csoport emberi sorsát körvonalazza, és lelki nehézségeit tárja fel. Azt is könnyű felfedezni, hogy a „tövisek közé esett mag” (7.v.) szintén fájdalmak, és szenvedések által meghatározott hallgatóságot akar megjeleníteni. A jó földbe eső mag (8.v.) voltaképpen szerencsés sorsú emberekről szól.
A nagy kérdés, pontosan mire vonatkozik a nyomatékos felszólítás: „Akinek van füle hallásra, hallja meg.” (9.v.) Mire kell odafigyelni az Isten igéjére, vagy a magok eltérő sorsára, vagy az emberek nyomorúságára? Személyes meggyőződésem, hogy ez a történet többet árul el a példázat mondójáról, mint a hallgatóságról. Jézus mindennél jobban szeretné, ha az általa hirdetett evangélium tüze mindenki szívében fellobbanna. Ennek ellenére, pontosan tudja, hogy számos hallgatója nem lesz a követője, közönségének számos tagja, a vele egyetértők, a beszédeit megcsodálók, a csodáin megrendülők, nem fognak véglegesen megtérni, sőt különböző okok miatt, el fogják felejteni mindazt, amit tőle hallottak és vele kapcsolatban átéltek. Példázatait százak hallgatják, de csak néhány szent születik ezek kapcsán. Ennek egyrészt egyéni lelki okai vannak, másrészt az életfolyamatuk, a napi küzdelmek és nyomorúságok is elhomályosíthatják ezt az élményt.
Jézus tehát hihetetlenül türelmes és reális igehirdető. Már előre számol a veszteségekkel. A hirdetett és meghallott evangéliumnak, nem mindenkit tesz aktív tanítványa. Talán ez a következtetés Jakab és Péter és Pál és János vezette egyházában vált igazán világossá. Annak ellenére, hogy a kereszténység meglepően gyorsan terjedt el a római birodalomban, az első században milliók tértek meg, és keresztelkedtek meg, nem mondhatjuk, hogy milliók váltak bűntelenné. Jézus tanítása mindegyik lelkében megkezdte a hatását, de sorsától függően mindegyik hitének megvolt a maga hit-fejlődésének története. A megkeresztelés után különböző szinten fejlődött a lelki élete attól függően, hogy milyen sors várt rá.
Mindez ma sincs másként. A mai modern technika segítségével a prédikációt ki lehet hangosítani, ki lehet nyomtatni, a rádión keresztül milliók hallgatják. Egy jó beszéd sokakat megmozgat, de nem ez még nem minden. Az élet nagy kérdéseivel a hétköznapi gondok között az emberek jó része mégsem foglalkozik. A keserű tapasztalatok, fájdalmak, az Istennel is szembe tudják fordítani az embereket, vagy fásulttá teszik őket az Isten igéjével kapcsolatban. Mindezek tudatában mondja Jézus a példázatot, talán azért is, hogy a tanítványai nagy lelkesedésükben ne váljanak türelmetlenné saját hallgatóságukkal szemben. Jézus nem közösíti ki azokat, akik hallgatták, de nem követték őt, de szeretetét irántuk is megőrizte. Talán ez a példázat egyik elfeledett tanítása.
Dr. Benyik György
A hét szentje: Szent Apollinaris püspök és vértanú
Kép
Aranyszavú (Krizológ) Szent Péter szerint, aki Ravenna püspöke volt, a város első püspökeként ünnepelte a hívek közösségével együtt. A városban található, VI. századból való S. Apollinare in Classe-bazilikában a csodálatos apszismozaikon látható antik miseruhában, püspöki palliummal a vállán, amint kitárt kézzel imádkozik.
Kétoldalt hat-hat bárány látható az általa vezetett hívek szimbólumaként. Vértanúsággal vallotta meg Krisztus-hitét: az Úr kifürkészhetetlen gazdagságát hirdette a nemzeteknek a II. század végén. Nemcsak itt, hanem Rómában is több templomot emeltek emlékére. A középkorban nagyon elterjedt volt a tisztelete.
 
2017.07.09 - Évközi 14. vasárnap
 
"Isten mindenkinek segít,
aki arra törekszik, hogy jót tegyen."
James Keller
Evangélium - Mt 11,25-30
Kép
Jézus nemcsak tanításával, hanem szent és példamutató életével is bizonyította: ő az Isten egyszülött Fia. Ezért bízhatunk benne, hogy megbocsájtja bűneinket és örök életet ad majd nekünk. De lelkierőt is remélhetünk tőle az élet terheinek és keresztjeinek hordozásához.
 
Abban az időben Jézus megszólalt, és ezt mondta: Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.
Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítlek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, s az én terhem könnyű.
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Ismereteimet mennyiben gondolom át Isten előtt, hogy tudatosíthassam: nem elég csak a tudást megszerezni a hitbeli növekedéshez?
• Hogyan figyelek a kinyilatkoztatott igazságra: arra figyelek, amit Isten akar tudtomra adni, vagy saját elképzelésem szerint értelmezem?
• Milyen terhet cipelek, ami agyon nyom és a sötétség felé taszít - pedig nem kellene mást tennem, csak Jézus bátorító hívását meghallani, hogy le tudjam tenni?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy családjaink körében uralkodjék a keresztény szelídség és türelem.
Szent Benedek apát, Európa fővédőszentje
A béke hírnökének, az egység megteremtőjének, a kultúra mesterének, legfőképpen pedig a keresztény vallás hirdetőjének és a nyugati szerzetesség atyjának nevezik teljesen megérdemelten Szent Benedek apátot. Ő abban az időben, amikor az elöregedett Római Birodalom összeomlott, s amikor úgy látszott, hogy Európa egyes vidékei sötétségbe zuhannak, mások pedig még járatlanok voltak a magasabb civilizációban és a spirituális javakban, töretlen erejének állandó megfeszítésével véghez vitte, hogy mintegy új hajnal ragyogott föl ennek a földrésznek. Ugyanis kereszttel, könyvvel, ekével, legfőképpen önmaga és fiai által elvitte a keresztény műveltséget azoknak a népeknek, amelyek a Földközi-tengertől Skandináviáig, Írországtól a lengyelek földjéig elterülő területeket lakják.
A kereszttel, azaz Jézus Krisztus törvényével erősítette meg és gyarapította a magán- és közélet intézményeit. Meg kell emlékeznünk az Opus Dei-ről is, vagyis az imádság meghatározott időben történő rendszeres végzéséről, amellyel megtanította, hogy az emberi társadalomban igen nagy jelentősége van az istentiszteletnek. Így tehát megszilárdította Európának azt a szellemi egységét, amelyben Isten egy népének tudták magukat a nyelvben, fajban, természetben különböző nemzetek. Ez az egység lett, ennek a nagy Atyának a fegyelmét követő tanítványai, a szerzetesek hathatós igyekezetével, a középkornak nevezett korszak különleges jegye.
Könyvvel, vagyis az értelem művelésével őrizte meg és hagyományozta tovább nagy gonddal ez a tiszteletreméltó pátriárka, akinek a nevét és életerejét annyi monostor kapta, az irodalom régi alkotásait akkor, amikor a szabad művészetekre és tudományokra sötétség borult, s szorgalmasan művelte a különböző tudományokat.
Végül ekével, azaz a földműveléssel más dolgokat is felhasználva termőfölddé és virágzó kertekké változtatta az elhagyatott és puszta vidékeket. Az ora et labora értelmében összekapcsolta az imádságot a kétkezi munkával, s ezzel magasra emelte az emberi munkát. Méltán nevezte tehát XII. Piusz pápa Szent Benedeket Európa atyjának. A földrésznek népeibe beoltotta annak a helye rendnek a szeretetét, amelyre társadalmi életünk épül, és az erre a rendre való törekvést. Elődünk ezután azt kérte, hogy e kiváló férfi könyörgésére segítse Isten azoknak a kezdeményezéseit, akik ezeket a népeket az igaz testvériség kötelékével igyekeznek összekapcsolni. Ennek szerencsés megvalósulását kívánta teljes lélekből XXIII. János pápa is a rá annyira jellemző aggódó szeretettel. De mi magunk is nagyon helyeseljük azokat a terveket, amelyek arra irányulnak, hogy elősegítsék Európa népeinek az egységét.
Ezért szívesen engedtünk azoknak a kéréseknek, amelyeket Európa különböző részeiből bíboros atyák, érsekek, püspökök, rendek és szerzetes-kongregációk legfőbb elöljárói, és a világi rendből való kiváló férfiak igen sokan intézek hozzánk, hogy nyilvánítsuk szent Benedeket Európa védőszentjévé. Támogassa hát szándékunkat ez a kiváló égi szent, és amint egykor a keresztény hit világosságával szétoszlatta a sötétséget és szétosztotta a béke ajándékait, segítse most is Európa ügyét, s közbenjáró imájával segítse, hogy erősödjék napról napra.
VI. Pál pápa leveléből, amelyben Európa védőszentjévé nyilvánítja Szent Benedeket
A hét szentje: Szent Apollinaris püspök és vértanú
Kép
Aranyszavú (Krizológ) Szent Péter szerint, aki Ravenna püspöke volt, a város első püspökeként ünnepelte a hívek közösségével együtt. A városban található, VI. századból való S. Apollinare in Classe-bazilikában a csodálatos apszismozaikon látható antik miseruhában, püspöki palliummal a vállán, amint kitárt kézzel imádkozik.
Kétoldalt hat-hat bárány látható az általa vezetett hívek szimbólumaként. Vértanúsággal vallotta meg Krisztus-hitét: az Úr kifürkészhetetlen gazdagságát hirdette a nemzeteknek a II. század végén. Nemcsak itt, hanem Rómában is több templomot emeltek emlékére. A középkorban nagyon elterjedt volt a tisztelete.
/up