Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Útravaló
 
 
2018.08.12 - Évközi 19. vasárnap
 
"A szentek olyan emberek,
akik tökéletesen átadják magukat Isten akaratának."
VI. Pál pápa
Evangélium - Jn 6, 41-51
Kép
Isten fenntartja magának a jogot, hogy természetfeletti dolgokat kinyilatkoztasson. Arra kell gondolnunk, hogy ő természetfeletti célra akar elvezetni bennünket. a feltámadásra és az örök életre. Ezt csak akkor teheti meg, ha van hozzá ereje. A csodák éppen ezt a hitet készítik elő. A titkok elfogadásával kifejezzük engedelmességünket és felébresztjük a vágyat az égi javak után. Az Oltáriszentség mint a hit titka így alakítja lelkületünket. A ,,mennyből alászállott kenyér'' hatásaiban is felfelé mutat.
 
Abban az időben a zsidók zúgolódni kezdtek Jézus ellen, amiért azt mondta: "Én vagyok az égből alászállott kenyér." Így érveltek: "Nem, Jézus ez, Józsefnek a fia, akinek ismerjük apját, anyját? Hogyan mondhatja hát: az égből szálltam alá?"
Jézus azonban így szólt: "Ne zúgolódjatok egymás között. Senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya, aki engem küldött, nem vonzza, - és én feltámasztom az utolsó napon. Meg van írva a prófétáknál: Mindnyájan Isten tanítványai lesznek. Mindenki, aki hallgat az Atyára, és tanul tőle, hozzám jön. Nem mintha valaki is látta volna az Atyát, csak aki az Istentől van, az látta az Atyát. Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, annak örök élete van.
Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok mannát ettek a pusztában, mégis meghaltak. Ez az a kenyér, amely az égből szállott alá, hogy aki ebből eszik, meg ne haljon.
Én vagyok az égből alászállott élő kenyér. Aki a kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem a világ életéért."
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Mennyiben tudatos bennem, hogy Isten az, aki mindent adhat, és a kételkedéseimmel magamat gyengítem?
• "Mindnyájan Isten tanítványai lesznek" - hogyan élek ezzel a lehetőséggel?
• Mire vágyom: gyors éhségcsillapításra "mannával" - vagy annak az ételnek örök életre szóló erejére, amelyet Jézustól kaphatok?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy a nemzetek egymástól eltérő hagyományai ne gördítsenek akadályt a hit terjedésének útjába.
Nagyboldogasszony napja
A Boldogságos Szűz Mária mennybevitele főünnep a Mária-ünnepek között. XII. Piusz pápa hirdette ki 1950-ben hittételként, hogy halála után Mária fölvitetett a mennybe anélkül, hogy teste romlást látott volna. A krónikák szerint Szent István király e napon, augusztus 15-én ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába, és Nagyboldogasszony napján hunyt el, 1038-ban.
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának nem kellett a sírban várnia Jézus világ végi eljöveteléig, hanem halála után Isten föltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi vallásosságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius pápa Munificentissimus Deus kezdetű bullájában dogmai rangra emelte: 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe.
Nagyboldogasszony Szűz Máriának a magyarok által használt neve. A krónikák Szent Gellért érdemének tulajdonítják, hogy Jézus anyja magyar földön a Boldogasszony nevet kapta: a velencei származású püspök fehérvári beszédében nevezte Boldogasszonynak Máriát. Az Érdy-kódex szerint „Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szüz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé.” Mivel a keresztény hagyományban Szűz Mária születését is megünneplik, így annak az ünnepnek a neve Kisboldogasszony lett, míg a Boldogságos Szűz mennybevétele a Nagyboldogasszony ünnepe elnevezést kapta.
Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma; a koronázótemplomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáróhely és templom az ő pártfogása alatt álltak. Árpád fehéregyházi sírja fölé is Nagyboldogasszony tiszteletére emeltek templomot; Mária oltalma alatt állott a székesfehérvári bazilika, királyaink koronázó- és temetkezőhelye, továbbá az esztergomi bazilika, a kalocsai érseki, váci, győri püspöki székesegyház – Szent István király alapításai.
„Hisszük, hogy Mária – szent fiához, Jézus Krisztushoz hasonlóan – legyőzte a halált, és az égi dicsőségben van; teljes valójában, testestül-lelkestül. A mennybe felvett Mária nincs messze tőlünk, a menny ugyanis nem a világegyetem egy bizonyos helyére utal, hanem valami sokkal nagyobbra, amit emberi fogalmakkal nehezen tudunk meghatározni. Az ég, a menny szóval arra utalunk, hogy a közénk eljött Isten nem hagy bennünket sorsunkra sem a halálban, sem a halál után, hanem az örökkévalóságot ajándékozza nekünk. Isten sohasem múlik el, mindnyájan szeretete erejében létezünk. Isten szeretete győzi le a halált és ajándékozza számunkra az örökkévalóságot. Ez a szeretet fogalmazódik meg a menny szóban. Isten befogadja örökkévalóságába mindazt, ami most életünkben szenvedés, szeretet, remény, öröm, szomorúság. Istenben az egész ember megtisztul, és így elnyeri az örökkévalóságot. A mennybe felvett Máriában az emberi teremtmény Isten világa szerinti teljes megvalósulását szemléljük” – mondta Mária mennybevételéről XVI. Benedek pápa 2010-ben, a Castel Gandolfó-i Villanovai Szent Tamás-templomban bemutatott Nagyboldogasszony-napi ünnepi szentmisén.
Magyar Kurír
A hét szentje: Boldog XI. Ince pápa
Kép
Ince pápa nagylelkűsége, tisztasága, lelkiismeretessége, egyszerűsége négyszáz év távlatából is ragyog. A török elleni küzdelemben sok érdeme volt, mind Bécs, mind Buda felszabadításában. Ezeket a győzelmeket a Szűzanyának köszönte meg.
Az itáliai Comóban született 1611. május 19-én. Családi nevén Odescalchi Benedeknek hívták. Először a katonai pályát választotta, de az Egyház szolgálatában kötelezte el magát, 31 éves korában már bíboros. Ferrarai legátusként a szegények atyjaként emlegették. 1650-től novarai püspök. 1676-ban választották pápává. Kitűnt nagylelkűségével, jámborságával, tisztaságával, lelkiismeretességével, egyszerűségével. Hazánk egyik legnagyobb jótevője, a török iga alól való felszabadítás mozgatója és lelke. Élete fő céljának a keresztény Európa, de főként Magyarország megmentését tekintette. Míg erre hatalmas összegeket költött, maga a legszegényebben élt. Buda visszafoglalásának napját, (1686.) szeptember 2-át az egész katolikus világra kiterjedően Szent István magyar király ünnepévé rendelte. Szentéletű főpap volt, aki erélyesen küzdött az egyháziak világiassága ellen, kereste a protestánsokkal való kibékülés lehetőségét, rendszeresítette a hitterjesztést a pogányok között. A magyar hála és kegyelet megemlékezéseként szobra ott áll a budai várban.
 
2018.07.29 - Évközi 17. vasárnap
 
"Jézus élete nem színjáték,
hanem örömhír."
Léon Bloy
Evangélium - Jn 6, 1-15
Kép
Abban az időben Jézus átment a Galileai-tengernek, vagyis Tibériás-tavának a túlsó partjára. Nagy tömeg követte, mert látták a csodajeleket, amelyeket a betegeken végbevitt. Jézus fölment egy hegyre, és ott leült tanítványaival. Közel volt a Húsvét, a zsidók ünnepe.
Amikor Jézus fölemelte szemét, és látta, hogy nagy tömeg jön felé, így szólt Fülöphöz: "Honnan vegyünk kenyeret, hogy legyen mit enniük?" Ezt pedig azért kérdezte, hogy próbára tegye, mert tudta ő, hogy mit fog tenni.
"Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset" - felelte Fülöp.
Az egyik tanítvány, András, Simon Péter testvére megszólalt: "Van itt egy fiú, akinél öt kenyér és két hal van, de mi ez ennyinek?"
Jézus meghagyta: "Telepítsétek le az embereket!" Sok fű volt azon a helyen. Letelepedtek hát: szám szerint mintegy ötezren voltak csupán a férfiak.
Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta a letelepedett embereknek; ugyanígy (adott) a halból is, amennyit csak akartak. Amikor pedig jóllaktak, szólt tanítványainak: "Szedjétek össze a maradékot, hogy semmise vesszen kárba." Összeszedték, s tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékából, amit meghagytak azok, akik ettek.
Amikor pedig az emberek látták a csodajelet, amelyet Jézus végbevitt, így beszéltek: "Ez valóban az a próféta, aki a világba jön."
Mikor Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják vinni hogy erőszakkal királlyá tegyék, ismét visszavonult a hegyre, egészen egyedül.
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Mennyiben vagyok vele tisztában, hogy Isten segítsége nélkül semmit sem tudok előteremteni?
• Mekkora hatalmat tulajdonítok neki: csak akkor fogadom el Őt, ha kapok tőle valamit?
• Meddig tartok ki valaki mellett: addig, amíg tetszetősek számomra a cselekedetei, vagy akkor is, ha mások kihátrálnak mögüle?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy az imádság ereje segítse elő és őrizze meg a keresztények egységét.
Jézus visszavonul
Ötezer embert megmozgatni, és ötezer embernek enni adni, nem kis feladat. Főleg az ókorban. Jézus életében ez olyan fontos esemény volt, hogy az evangélisták különböző variációkban legalább hatszor mondják el ezt a történetet. A történet Jézus asztal közösségeiről szól. Jézus tabutörő viselkedést mutat, mint híres és köztiszteletben álló „rabbi” ellentétben a kor szákosával nagyon különböző emberekkel telepszi le étkezésre, egy asztalhoz. Bűnösökkel és vámszedőkkel, mindenféle családokkal, farizeusokkal, a „leprás Simonnal. Sőt amikor egy területet elhagy, gyakorta búcsú bankettet tart azoknak, akikhez közel került. Ezt a történetet tekinthetjük a galileai működés lezárásának is. Jézussal bárki ülhet egy asztalhoz, bűnös, pogány, vagy szegény, vagy megvetett gazdag, de egy fontos dolgot Jézus elvár. Aki vele egy asztalhoz telepedik, más emberként kelljen fel onnan, mint ahogyan leült.
Ez a tömeg, amely Jézus követte, a csodák hírére verődik egybe. Nem kér tőle semmit, csak figyeli. Jézustól ezt a kenyérszaporítási csodát sem kérik, hanem Jézus kezdeményezésére történik meg mindez. Sőt a tanítványok félelem ellenére, történik, akik mint mindig nagyon reálisak és földhöz ragadottak és pontosan kiszámolják „kétszáz dénár árú kenyér” sem lenne elegendő ennyi embernek. Jézus mégis megrendezi ezt a búcsúvacsorát. A tömeg nem is veszi észre azonnal a csodát. Letelepszik, eszik, és jól érzi magát. Elképzelhető, bár a történet nem említi, hogy Jézus beszédet is intézett hozzájuk. De amikor a csoda híre elterjed a tömegben, akkor megváltoznak az emberek. Erőszakkal akarnak királyt csinálni Jézusból. Ekkor Jézus megtöri a közösséget, visszavonul a tömeg elől. Jézus kenyér szaporítása, nem politikai kortes vacsora, nem olcsón vásárolt népszerűség, hanem mint azt a későbbi kenyér beszédből megtudjuk Jézus célja Istennel egyetlen asztalhoz ültetni az embereket. Vagyis helyre állítani Isten és ember között megszakadt kapcsolatot.
Jézus olyan prófétai jelet, gesztust végez, mely az Istenre mutat és az Istenhez akar vezetni. Jánosnál minden csoda jel, és gyakran a szentségi jelként művelt csodákat egy társult beszédben összeköti az egyház szentségeivel. Ennek oka, hogy a lejátszódó esemény és a leírt elbeszélés között évtizedek telnek el, ezért a történetet János megnyitja az egyházzá szerveződött közösség számára is.
A legtöbb ember, a közismertek pedig mindig, megválogatja, hogy kivel ül le egy asztalhoz. Annak ellenére, hogy a mai közös étkezéseknek, már nem olyan erős a szimbolikus, a rituális értéke, mint az ókorban volt, ma is egy vacsora meghívás egy lépést jelent egy barátság történetében. A legtöbben azért hívnak barátokat, hogy jól érezzék magukat, kötetlen formában legyenek együtt, közösen éljenek át gasztronómiai örömöket. Az hogy a közös étkezésnek szellemi, lelki vonzata is van, egy kicsit háttérbe szorult. Igen sokan azért hívnak embereket közös étkezésre, hogy hivalkodjanak azzal amilyük van, a közös lakmározással az élet örömeit éljék át.
Nagy kérdés, aki leül az asztalomhoz az ugyanolyan lélekkel kel fel, mint ahogyan leült, csak kilókban, vagy szellemiekben is gazdagodik? Az is kérdés, kikkel vagyok bátor egy asztalhoz ülni. Talán megrettent, hogy a vendégeim más szellemi lelki nívón vannak? Talán nem is őket sikerül fel emelni, hanem én süllyedek hozzájuk? Az antik világban az étkezés és a rítus, estenként az imádság vegyült egymással. Azért ültek le, hogy a lelkük is találkozzon és gazdagodjék. Vajon a mi party-jaink, a mi fogadásaink, a mi közös étkezéseink mit szolgálják. A megittasult emberek tudnak-e még az Istennel közös étkezésre gyűlni. A keresztény ünneplés központjában a mise áll, amely egy közös étkezés közben a társasági létet Istennel való újszövetséggé oldotta. Azért, hogy ennek az étkezésnek a szent jellegét meg tudjuk őrizni, egyre inkább távolítani kellett a valós étkezéstől, hogy a szent nehogy „moslékba” kerüljék.  A bencés szerzetes házakban az étkezés ma is rítus, nem csak a test táplálása, hanem lelki töltekezés is. Lehetne ilyen a mi étkezésünk is? Lehet hogy az lenne számunkra az igazi kenyér szaporítás.
Dr. Benyik György
A hét szentje: Aranyszavú Szent Péter
Kép
380 körül Imolában Bologna mellett született. 424-ben Ravenna püspökévé választották. Mély értelmű és eredeti prédikációi miatt kapta az "Aranyszavú" nevet.
Egyike a legjelentősebb keresztény íróknak. Szoros kapcsolat fűzte Nagy Szent Leó pápához és a császári házhoz is. A tévtanító Eutychesszel szemben védelmezte a római pápák elsőségét. Imolában halt meg 450-ben.
 
2018.07.22 - Évközi 16. vasárnap
 
"Aki Krisztus nélkül él, atyai háza ajtaja
előtt áll - otthontalanul, kinn az utcán."
Szent Ambrus
Evangélium - Mk 6, 30-34
Kép
Itt is képet kapunk Jézus nyilvános működéséről és magatartásáról. Az apostolokat külön oktatni akarja, hogy alkalmassá váljanak küldetésükre. Az emberek azonban keresik a testi és lelki enyhületet, azért állandóan körülveszik. A világban van éhség az Isten szava és kegyelme iránt, csak meg kell találni a módot a kielégítésére. Jézus őszinte együttérzéssel van közöttünk, azért nem sajnálja a fáradságot. A szeretet mindig kész az áldozatra, Isten országának hirdetése mindennél fontosabb.
 
Abban az időben az apostolok összegyűltek Jézushoz, és beszámoltak mindarról, amit tettek és tanítottak. Ő így szólt hozzájuk: "Gyertek ti is, (menjünk) a pusztaságba egy magányos helyre, hogy pihenjetek egy kicsit!" Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre sem maradt idejük.
Bárkába szálltak tehát és elmentek egy elhagyatott helyre, hogy magukban legyenek. De sokan látták, amikor elmentek, és sokan megtudták. Erre minden városból gyalog odasiettek, és megelőzték őket.
Amikor kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ezért tanítani kezdte őket sok mindenre.
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Mit teszek azért, hogy lelkigyakorlat keretében elmejnek "egy magányos helyre" és csak Istennel legyek?
• Mennyiben jellemez engem az állandó tenni akarás, a "nélkülem úgysem megy" lelkülete?
• A saját megérdemelt pihenőidőmet hogyan használom ki?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy az Egyház napról napra gyarapodjék hitben, reményben és szeretetben.
Szent Brigitta szerzetesnő, Európa társvédőszentje
„Észak misztikusa”, a svédek nemzeti szentje, Skandinávia népszerű szentje hazánkban talán kevésbé ismert. Szent Brigittára emlékezünk liturgikus ünnepén, július 23-án.
Brigitta 1303-ban született Svédországban. Édesapja földesúr (jarl) és törvényszéki bíró volt, anyja pedig rokonságban állt Svédország királyi családjaival. Hét éves volt, mikor első látomásában részesült. Tizenhárom éves korában férjhez adták Ulf Gudmarssonhoz annak ellenére, hogy kolostori életre vágyott. Maga az Úr Krisztus nyugtatta meg állapotának szent volta felől: „Egy alázatos és jámbor asszony kedvesebb nekem, mint egy gőgös szűz, s egy istenfélő életet élő asszony ugyanúgy szolgálhat engem, mint egy tiszta és alázatos szűz. Ha két lélek a szeretetben eggyé lesz – és Isten dicsőségére gyermekeket hoznak világra és nevelnek föl – a lelki templomban, amelyet szeretetük épített nekem, én ott vagyok harmadikként.” Házasságukból nyolc gyermek született.
„Úgy neveld gyermekeidet, hogy az én gyermekeim is legyenek” – mondta egyik látomásában a Szent Szűz Brigittának.
Férjével kórházakat alapítottak, vagyonukból támogatták a svéd földön megjelenő ciszterci és domonkos kolostorokat. Mindketten beléptek a ferences világi harmadrendbe. Brigitta naponta tizenkét szegényt szolgált ki, járta a környéket, és segített a rászorulókon.
Brigitta gondolatait Krisztus passiója és Mária együttszenvedése uralta, misztikus élete középpontjában az Úr kínszenvedéséről és a Szent Szűz fájdalmáról és öröméről való elmélkedés állt. Misztikus élményeit Revelationes coelestes című könyve nyolc kötetében írta le. Jézus szenvedéseinek leírásakor Brigitta azonosult Máriával. Nem érte be azzal, hogy honfitársait elvezesse Isten Anyjához, hanem maga is mintegy anyja lett Svédországban a kereszténységnek.
Férje halála után, 1346-ban megalapította a Legszentebb Üdvözítő rendjét, mely a kettős kolostor intézményére épülő férfi és női rend. Brigitta kolostori eszménye szembefordulást jelentett az Istentől kapott küldetésének megfelelni nem tudó, akkoriban elvilágiasodott egyházzal. Az apácák jelvénye a fátylukat leszorító pántkorona Krisztus öt sebének jelével. Ugyanezt a jelet a férfi szerzetesek köpenyükön viselik. A szabályzatot az alvastrai ciszterci kolostorban dolgozták ki, majd V. Orbán pápa hagyta jóvá 1370-ben.
1349-ben Brigitta Rómába költözött. Háza a Piazza Farnesén éveken át nyitva állt az északról érkező zarándokok előtt, akiknek lehetőséget teremtett arra is, hogy anyanyelvükön gyónhassanak. Sanyarú körülmények között élt, szegényeivel egy sorban, gyakran koldult is. Katalin (Karin) nevű leánya Brigitta mellett élt az örök városban, anyja halála után pedig azt a kolostori életmódot választotta, amelyet Brigitta megálmodott. Később őt is szentté avatták.
Brigitta keményen vezekelt az egyház, a főpapok és a klérus bűneiért. Élete szorosan kapcsolódott a 14. századi Európa politikai és egyházi eseményeihez. Sajátos karizmája erejével Isten intő üzenetét közvetítette uralkodóknak, romlott életű főpapoknak és a pápáknak. Sokat fáradozott, hogy Európa uralkodóit kibékítse egymással, V. Orbán pápát pedig rábírta, hogy térjen vissza Avignonból Rómába.
1372-ben Brigitta elzarándokolt Jeruzsálembe, a hazafelé vezető úton megbetegedett, és 1373-ban Rómában meghalt. A svédországi Vadstenában helyezték örök nyugalomra, ahol lánya, Katalin vezetése alatt két kolostor létesült: egy a Brigitta által alapított rend női ágának, egy pedig a paptestvéreknek.
Brigittát 1391. október 7-én avatták szentté. Ünnepét 1623-ban vették fel a római naptárba, október 7-ére. 1969-ben helyezték át halála napjára, július 23-ára. II. János Pál pápa 1999. október 1-jén Európa társvédőszentjévé nyilvánította Szent Benedekkel, Szent Cirillel és Szent Metóddal, Sienai Szent Katalinnal és Edith Steinnel együtt.
Magyar Kurír
A hét szentje: Szent Brigitta
Kép
Svédországban született 1303-ban. Kislányként adták férjhez. Nyolc gyermeket hozott a világra, akiket nagy gonddal nevelt. Szent Ferenc Harmadik Rendjébe lépett.
Férje halála után még inkább az aszketikus élet felé fordult. Ekkor alapította a róla elnevezett szerzetesrendet. 1349-ben Rómában telepedett le, és mindenki példájául szolgált kiváló erényeivel. 1372-ben penitencia gyanánt szentföldi zarándokutat vállalt. Több művet írt, ezekben az általa megtapasztalt misztikus élményeket beszélte el. Rómában halt meg 1373. július 23-án.
 
2018.07.15 - Évközi 15. vasárnap
 
"A legnagyobb kegyelemhez
a legmélyebb szenvedés kapcsolódik."
Reinhold Schneider
Evangélium - Mk 6, 7-13
Kép
Az apostolok első szétküldésének nevelő célzata volt. Meg kellett tanulniuk, hogy Krisztus hatalommal rendelkezik, és terve megvalósul. De már a végső küldetés lényeges vonásai is felismerhetők. Ne keressenek támaszt földi javakban, pénzben és más eszközökben, hanem bízzák magukat Krisztus erejére. Első feladatuk legyen a szeretet gyakorlása, hiszen csak ezzel kelthetik fel az érdeklődést Isten országa iránt. Ahol nem fogadják be őket, ne vitatkozzanak, hanem menjenek tovább és biztosan találnak jóakaratú embereket.
 
Abban az időben Jézus magához hívta a tizenkettőt, és kettesével elküdte őket, hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkek felett.
Megparancsolta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot: sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben. Sarut kössenek, de két ruhadarabot ne vegyenek magukra.
Azután így folytatta: "Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott addig, amíg utatokat nem folytatjátok. Ha valamely helységben nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le lábatokról, tanúbizonyságul ellenük."
Azok elmentek s hirdették mindenkinek, hogy térjenek meg. Sok ördögöt kiűztek, és olajjal megkenve sok beteget meggyógyítottak.
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Tudok-e üres kézzel, szabadon Isten elé állni, hogy azt tehesse bele, amit Ő akar?
• Hogyan használom Istentől kapott ajándékaimat: nagylelkűen tovább adom, mert tudom, hogy gondoskodik rólam - vagy félelem van bennem a bizonytalanságtól?
• Hirdették mindenkinek, hogy térjenek meg - megértem-e, hogy ez az én feladatom is, nemcsak szóval, hanem tettekkel?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy Isten igéje termékeny talajba hulljon lelkünkben, és százszoros termést hozzon.
Kezdte küldeni őket kettesével
Ma még jószándékú katolikus körben is gyakorta halljuk a „lelki egyház” kifejezést. Ez arra a keresztényeket összekötő szervezetlen homályos kapcsolatra utal, amely lehetőséget ad minden tanító hivatali tekintélyi kijelentés mellőzésére, feloldja a különböző keresztény felekezetek közötti határokat, és lényegében szervezet nélküli keresztény klubbá degradálja az egyházat. Már a 20. század második felétől egyre gyakrabban vetik fel egyes teológusok azt a kérdést, hogy valójában Jézus alapított-e egyházat? Akart-e egyházat alapítani, amikor az egyház szóval csak kétszer találkozunk az evangéliumokban? (Mt 16,18; 18,17) Ha pedig az egyház az apostolok, vagy netán Pál találmánya lett volna, akkor nem csak a szervezeti felépítés, hanem maga a szervezett közösség elképzelése, vagyis az egyház alapjaiban támadhatóvá válik.
Érdemes tehát az evangélium szövege mögé nézni és megvizsgálni, hogyan tanít és szervez Jézus. Módszerét egyrészt a rabbiktól örökli, aki tanítványokat választ ki magának. Ezekkel együtt él, együtt gazdálkodik és együtt mozog. Másrészt ahhoz, hogy együtt tudjon mozogni olyan keresztény tágabb baráti körre van szüksége, aki időnként befogadják nem csak Jézust, hanem a tanítványait is. Az is észrevehető, hogy ezek a keresztény házak egymással kapcsolatot tartanak, Jézus mondásait, csodáinak hírét, vitáinak végeredményét egymásnak tovább adják. A mai evangéliumi szövegből pedig az is világos, hogy Jézus kipróbálja tanítványait, hogy képesek-e művelni azt, amit Jézus művelt? Ez azt jelenti, hogy Jézus tudatosan törekszik hallgatóságának megszervezésére, ebben a szervezésben szerepe van a 12-nek. Vagyis Jézus közvetlen környezetében az egyház szó említése nélkül is szervezett közösség jön létre, egyrészt a hagyomány őrzésére, másrészt bizonyos karitatív célokra. Iskarióti Júdás kezeli a pénzt, amellyel a szegényeket támogatják. Tehát ami a Pál által létrehozott egyházban szervezeti elemként jelenik meg, az folytatása annak, amit Jézus megkezdett.
Eddig ez a kérdés csupán teoretikus. Azonban ennek konkrét gyakorlati következményei vannak. Nem nevezheti magát igazán Jézus követőjének az, aki nem kísérelte meg valamilyen módon átadni a tanítását. A tanításhoz mindig kapcsolódik valamilyen egyház szervezés is. Nem lehet tehát arról beszélni, hogy elvégeztük a feladatunkat, ha meghallgattuk az Igét és hazamentünk, egyéni keresztény életet élni. Jézus követői abban a meggyőződésben éltek, hogy közösségüknek fontos szerepe van. Hitük, tanításuk, életmódjuk átformálja a társadalmat. Sőt feladatuk az, hogy átformálják a társadalmat. Olyan közösségeket hozzanak létre, amelyben a gonoszság és a bűn hatása kisebb, mint a világban.
Mindez számunkra is feladatot ad. Nem azt az egyszerű sémát, hogy a mai szöveg hallgatói kettesével menjenek és tanítsák másoknak. Hanem azt is, hogy visszahat az üzenet hitelességére, sőt Jézus megítélésére az, hogy nevében milyen közösségeket hozunk létre. Jézus evangéliuma nem csupán egy könyv, hanem egy szervezett közösségi gyakorlat, értékes szolgálat az emberek javára és Isten dicsőségére. Akkor működik az evangélium kovásza, ha a keresztények környezetében kevesebb a bűn, több a lelki gyógyulás. Ha a keresztény tanítás megvalósul és szervezett közösségekben működni kezd. Az atomizált városi társadalomban egyre többen igényelnek egy olyan közösséget, amely védelmet és hitet, ad nekik. A mobil társadalomban elsodródnak egymás mellől azok, akiket a vérségi kapcsolat fűzött össze és megmaradnak egymás mellett azok, akiket összeköt az élet és a halál azonos szemlélete, és az Isten kapcsolat ápolásának intenzív vágya. A lelki közösségek ezért családként, rokonságként működnek a városokban. Az így kialakult „lelki közösség” nem nélkülözi a szervezettséget és a szervezetet sem.
Dr. Benyik György
A hét szentje: Szent Zoerard-András és Benedek
Kép
Lengyel származású magyarországi remeték. András másik neve Zoerard (Szórád). A XI. században Szent István uralkodása alatt jöttek Magyarországra, s a Nyitra melletti Zoborhegyi bencés apátság tagjai lettek.
A monostor apátja engedélyével a Zoborhegy egyik barlangjában remete életet kezdtek, majd a nagyobb magány után vágyódva a Vág folyó melletti Szkalkára mentek, ahol András meghalt. Benedek még három évig remetéskedett itt egyedül, amikor rablók megölték és a Vág vizébe dobták. Nyitrán Szent Emmerán vértanú templomában temették el, András holtteste mellé. Szent László király idején, 1083. július 17-én avatták őket szentté.
 
2018.07.08 - Sarlós Boldogasszony (templomunk búcsúnapja)
 
"A jó keresztény élethez
több bátorságra van szükségünk,
mint egy rossz keresztény élethez."
Adolf Kolping
Evangélium - Lk 1, 39--56
Kép
Az angyali üdvözlet nagy titkot bízott Máriára, aki érzi, hogy egyedül nem képes azt hordozni. Hogyan igazolja titkát az emberek előtt? Ezért siet Erzsébethez, akiről tudja, hogy Isten őt is kiválasztotta a maga céljaira. Mária ebben a szeretetközösségben várja meg Isten intézkedését József is kinyilatkoztatást kap, s most már ő lesz a titok védelmezője. A hitet nekünk is az Egyház közösségében kell hordozni. Ott alkalmunk van meglátni, hogy Isten kegyelmeket osztogat, különleges hivatást ad és áldozatot követel. Egymás hitének és szeretetének megtapasztalása belőlünk is kiválthat olyan dicsőítést, hálát és megnyugvást, mint amilyen Mária énekében tükröződik.
 
Azokban a napokban Mária útrakelt és a hegyek közé, Juda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: "Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!"
Mária megszólalt: "Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék. Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve! Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt. Nagyszerű dolgot tett karja ereje, széjjelszórta mind a gőgös szívűeket. Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az alázatosakat. Az éhezőket elhalmozta minden jóval, de a gazdagokat elküldte üres kézzel. Felkarolta gyermekét, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról, amint atyáinknak megígérte: Ábrahámnak és utódainak mindörökre!"
Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az otthonába.
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy Krisztus kegyelmével mindannyian új teremtménnyé lehessünk.
Nursiai Szent Benedek
Az V. század Európája új önazonosságát kereste, miután megbukott a Római Birodalom által rákényszerített egységesítő rendszer. A XX. század Európájában két világháború és totalitárius ideológiák pusztítottak. Ezek bukása után a földrész évek óta nem kevés fáradsággal keresi új, egységes arculatát. A két történelmi korszak közös gyökere a kereszténység, amely éppen 1500 évvel ezelőtt, a montecassinói hegyről az egész földrészre elvitte egy 50 éves remete lelkiségét, aki kezdeti, Istent szemlélő életmódjának tartósan nyilvános és egyházi arculatot kívánt adni. Azt akarta megmutatni, hogy Isten nem távoli hipotézis, hanem jelen van minden ember életében. Ezek az ősi gyökerek egyben modernek is földrészünk számára, amelyet Isten „életnedve” nélkül az a veszély fenyeget, hogy az önmegváltás utópiájának csapdájába esik.
Európa ma önazonosságát keresi. Az új és tartós egység megteremtéséhez szükség van természetesen politikai, gazdasági és jogi eszközökre, de etikai és spirituális megújulásra is, amely a földrész keresztény gyökereiből merít. Ellenkező esetben nem építhetjük Európát.
Szent Benedeket 1964-ben VI. Pál tette Európa védőszentjévé. Műve, különösen Regulája spirituális kovászként hatott, amely az évszázadok során hazája és kora határain jóval túlmutatva, megváltoztatta Európa arculatát. A Római Birodalom által létrehozott politikai rendszer összeomlása után új spirituális és kulturális egységet hozott létre. Ennek alapja pedig nem más, mint a földrész népeit összekapcsoló keresztény hit. Ezáltal született az a valóság, amelyet ma „Európának” nevezünk.
Benedek alapvetően az ima embere volt. Még mielőtt kolostoraival alapvető hatást gyakorolt volna az európai civilizáció és kultúra fejlődésére, visszavonult egy subiacói barlangba. Tudta, hogy mindenekelőtt önuralomra kell szert tennie. A napjainkban olyan gyakran felmagasztalt egocentrikus önmegvalósítással szemben Szent Benedek mindenekelőtt az alázatot gyakorolta az Istennel való kapcsolatban.
Ima nélkül nem tapasztalhatjuk meg Istent. Benedek spiritualitása azonban nem egy valóságtól eltávolodott belső élet volt. A korát jellemző nyugtalanságok közepette Isten színe előtt élt, és soha nem tévesztette szem elől a hétköznapi élet kötelességeit, valamint az ember konkrét szükségleteit. Istent szemlélve értette meg az ember és küldetésének valóságát.
A konkrét szükségletek szintézise híres „ora et labora” – „imádkozzál és dolgozzál” regulája, amelyet 15 évszázaddal ezelőtt írt, és amely ma is meglepően modern. Szent Benedek „minimálisnak” minősítette Reguláját, valójában azonban nem csak a szerzetesek számára jelent hasznos útmutatást, hanem mindazoknak, akik vezetőt keresnek az Isten felé tartó úton. Mértékletessége, embersége, a lelki életben az alapvető és a másodlagos józan megkülönböztetése révén Regulája mai napig megőrizte megvilágosító erejét.
XIV. Benedek gondolatai
 
Szent Benedek mindennapi imája
 
Adj nekem, jóságos Jézusom
Téged megértő értelmet,
Téged átélő érzelmet,
Hozzád siető lelket,
Irántad buzgó bensőséget,
Rád bukkanó bölcsességet,
Téged felismerő világosságot,
Érted égő szeretetet,
Benned élő szívet,
Téged dicsérő tetteket,
a Te szavaidra hallgató fület,
a Te szépségedet szemlélő szemet,
a Te fönségedet magasztaló nyelvet,
Neked kedves életmódot,
a Tőled küldött bajokat elviselő békességet,
Hozzád vágyó hű kitartást,
és adj, Jézusom boldog halált!
Jutalmazz jelenléteddel,
fényes feltámadással, és az örökké boldog életben
add jutalmul magadat!
Ámen.
A hét szentje: Lelliszi Szent Kamill
Kép
Szent Kamill és társai a betegek szolgálatára, segítésére adták életüket. A beteg ember ellátása áldozatos feladat. Vegyük észre életünkben a mindennapok hűsége mellett az áldozatvállalás szükségességét is.
Az abruzzókbeli Chieti közelében született 1550-ben. Fiatalkorában katonáskodott és könnyelműen élt, majd megtérve segítőtestvér kívánt lenni a kapucinus rendben. Betegsége miatt ez a vágya nem teljesült. Tanulni kezdett, és gyógyulása után pappá szentelték. 1582-ben megalapította a Betegek szolgáinak szerzetesrendjét, a kamilliánusokat, a betegápolás ellátására. A betegeknek nem csak testi gyógyulásáról, hanem a lelkéről is gondoskodtak. Rómában halt meg 1614. július 14-én.
 
2018.07.01 - Évközi 13. vasárnap
 
"Mi keresztények vagyunk talán az egyetlen bibilia,
amelyet a világ még olvas."
Helmut Thielke
Evangélium - Mk 5, 21-43
Kép
Az evangélista a két csoda leírásánál képet ad Jézus mozgalmas életéről. Ő a mindennapi emberek között működött és nyitott volt minden bajuk előtt. De azt megkívánta, hogy higgyenek küldetésében. A beteg asszony azért gyógyul meg, mert különleges hite van: "Ha csak ruhája szegélyét érintem…" Jairustól Jézus megkívánja, hogy a reménytelenség ellenére is higgyen. Ebből látjuk, hogy az igazi hitnek és bizalomnak milyen ereje van. El kell fogadnunk, hogy Jézusból erő árad ki a mi megigazulásunkra és üdvösségünkre.
 
Abban az időben, amikor Jézus a bárkával ismét átkelt a túlsó partra, a tó partján nagy tömeg sereglett köréje. Ekkor odajött egy Jairus nevű férfi, a zsinagóga elöljárója, s mihelyt meglátta őt, a lába elé borult, és nagyon kérte: "Halálán van a lányom. Jöjj, tedd rá a kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen!" Erre ő elment vele. Nagy tömeg kísérte, és tolongott körülötte.
Volt ott egy asszony, aki már tizenkét éve vérfolyásban szenvedett. Sok orvos sokféle kellemetlen kezelésnek vetette alá: Mindenét rájuk költötte, de hasztalan, egyre rosszabbul lett. Hallott Jézusról, ezért átfurakodott a tömegen, és hátulról megérintette a ruháját. Így gondolkodott magában: "Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok." És azonmód megszűnt a vérfolyása. Érezte testében, hogy meggyógyult bajából.
Jézus nyomban észrevette, hogy erő ment ki belőle. Megfordult a tömegben, és megkérdezte: "Ki érintette meg a ruhámat?"
Tanítványai ezt válaszolták: "Látod, hogy szorongat a tömeg, mégis azt kérdezed: Ki érintett meg?" De ő mégis körülnézett, hogy lássa, ki volt az. Az asszony félve, remegve előlépett - mert hisz tudta, hogy mi történt vele -, odaborult eléje, és őszintén bevallotta neki az igazságot.
Ő így szólt hozzá: "Leányom, hited meggyógyított téged. Menj békével, és bajodtól megszabadulva légy egészséges!"
Még beszélt, amikor jöttek a zsinagóga elöljárójának házából és közölték: "Meghalt a lányod. Miért fárasztanád a Mestert?"
A hír hallatára Jézus így bátorította a zsinagóga elöljáróját: "Ne félj, csak higgy?" Péteren, Jakabon és Jánoson, Jakab testvérén kívül senkinek sem engedte meg, hogy vele menjen.
Amikor odaértek az elöljáró házához, nagy riadalmat, sok siratót és jajgatót látott. Bement és így szólt hozzájuk: "Mit lármáztok itt, miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik." Azok kinevették.
Ő azonban mindenkit kiparancsolt, maga mellé vette a gyermek apját, anyját, s kísérőivel együtt bement (a helyiségbe), ahol a gyermek volt. Megfogta a kislány kezét, és azt mondta neki: "Talita kúm", ami annyit jelent: "Kislány, mondom neked, kelj föl!" A kislány azonnal fölkelt, és járni kezdett. Tizenkét éves volt. Azok pedig magukon kívül voltak a csodálkozástól. De ő szigorúan meghagyta, hogy ezt a dolgot senki meg ne tudja. Azután szólt nekik, hogy adjanak enni a kislánynak.
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Mennyire élő bennem a feltétlen bizalom Jézus iránt, hogy a legkilátástalanabb helyzeteket ne emberi erővel akarjam megoldani?
• Melyek azok a sebek, amelyek még mindig "véreznek" a lelkemben - akármennyi idő óta?
• Mennyiben tudatosítom, hogy csak Jézus ereje által gyógyulhatok?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy embertársainkban mindig Jézust lássuk, és szeretettel legyünk segítségükre.
Higgyünk az életben! (Mk 5,21-43)
A mai evangélium két történetről tudósít. Az első egy beteggyógyításról szól, a másik egy halott feltámasztásáról. Ennek megfelelően két személy áll az elbeszélések középpontjában, és körülöttük sok ember. Jézust sokan követik, körülveszik őt, érdeklődve hallgatják szavait. Elsősorban a csodatevőt látják benne. Feltűnő jelenség, sokféle emberi várakozást ébreszt, talán kíváncsiságot is, vagy szenzációt várók érdeklődését. Amikor az események nem úgy alakultak, ahogyan az emberek várták volna, amikor egy beteghez Jézus már későn érkezett, mert a zsinagóga elöljárójának a leánya már meghalt, akkor kialudt érdeklődésük, itt már semmi érdekes nem történhet, halottat úgysem lehet feltámasztani. És amikor Jézus nem adja fel, hanem arról beszél, hogy a leány csak alszik, akkor kinevetik. Nem veszik komolyam, ingadoznak, nem az igazi hit indításai felé hajlanak. Bennünk nem rejtőzik-e valami ezekből a felszínes gondolatokból, vágyakból? Bizony, ha Jézus személyében mi is csak a csodatevőt látjuk, és tőle csodákat várunk, akkor messze vagyunk személyének, küldetésének felismerésétől. Ha nálunk is minden azon fordul meg, hogy fog-e csodát tenni vagy nem, akkor van-e lehetőségünk arra, hogy személyével bensőségesebb kapcsolatot építsünk? Amikor a történet végén megtapasztalják az elképzelhetetlent, a leány feltámasztását, akkor magukon kívül vannak a megdöbbenéstől. Arról azonban nem hallunk, hogy ezután ezek a csodavárók Krisztust követő hívőkké is lettek volna. A csoda várása, a csodákban való hit nem elegendő. A hitnek mélyebben kell megérintenie a szívünket.
A 12 éve beteg asszony, aki sok orvosnál keresett gyógyulást, és egész vagyonát rájuk költötte, lélekben közelebb került Jézushoz. Hogyan történt ez? Jézus felé egészen különleges bizalommal közeledik. Ha csak ruhája szegélyét megérintem, meg fogok gyógyulni, gondolja magában. Valóban, Jézusból erő áradt ki, és azonnal megszűnt vérfolyása. Jézus körülnéz, szeretné látni azt, aki olyan közel került hozzá, szeretne maga is közel kerülni hozzá. Az asszony félelemmel tesz eleget a kérésnek. Ugyanis betegsége miatt a zsidó törvények szerint tisztátalan volt, azaz kerülni kellett őt, és neki is kerülni kellett másokat. Ezért kereste a tömeget, ezért akarta Jézust titokban megérinteni. A törvény előírásai szerint Jézus is tisztátalanná lett (vö. Lev 15,27). Amikor Jézus egész jóságával fordul feléje, az asszony úgy érezte: az Istentől jövő üdvösség ajándékának középpontjába került. Ez hatalmas élmény volt számára, ugyanis eddig az a társadalom kiközösítette, amely pedig annak tudatában volt, hogy Isten az ő szövetségesük. Jézus most rátekintett, megszólította, elfogadta. Az asszony ennek következtében szívének sokkal mélyebb rétegében érezte meg a gyógyulást, mint amelyben betegségét élte meg. A csodatévő számára most már az igazi Üdvözítő volt. "Menj békével" ez az ősi sémita köszöntés, amivel Jézus elbocsátja az asszonyt, ezt jelenti: Menj békével, annak az üdvösségnek a birtokában, amelyet csak Isten tud adni, amely konkrét életedet teljesen áthatja, átalakítja, új síkra, az üdvösség síkjára helyezi.
A két evangéliumi elbeszélés alkalmat ad arra, hogy magunknak is feltegyük a kérdést: Jézussal kapcsolatban miben hiszünk igazán? Válaszunk először is az, hogy hiszünk abban az Istenben, aki betegeket gyógyított, halottakat támasztott, hogy igazolja: Jézus a Messiás, aki az üdvösség ajándékával jött közénk. Isten rendkívüli jelekkel mutatja meg: Jézusban Isten jött közénk, hogy az igazi szabadulás lehetőségeit hozza el nekünk. Az igazi gyógyulás azonban, az igazi megszabadulás, amelyet Jézus hozott el nekünk, nem a testi élet területére korlátozódik. Ő a bűn és a halál kilátástalan nyomorúságából szabadít meg minket. Akkor igazi a hitünk, ha a szenvedésben, a bűn elesettségében, a halál pusztító kilátástalanságában is megmarad az életbe, az örök életbe vetett reményünk: "Jézust ezt táplálja bennünk. Ez a reménytelenség ellenére is az igazi reményt tápláló hit." (Róm 4,18).
MK
A hét szentje: Portugáliai Szent Erzsébet
Kép
A név, a család és a tevékenység összeköti Árpádházi Szent Erzsébettel. Jót tenni a szegényekkel, segíteni a bajba jutottakat. Isten ma úgy gondoskodik a rászorulókról, hogy embert küld mellé, aki észreveszi gondját, baját, és igyekszik segíteni.
Portugáliai Szent Erzsébet (Izabella) Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga, nevét is tőle kapta. 1271-ben született Aragóniában királyi családból, anyja Jolánta volt, II. Endre magyar király leánya. Hazájában Izabellának nevezik. Már születése békét szerzett: az örömre kibékült atyja és nagyapja, akik éppen háborúban álltak egymással. 12-13 éves gyermeklányként felesége lett a portugál Dénes királynak. Két gyermeket szült.
Hősies volt a gyötrelmekben és a nehézségekben: imádkozott és jót cselekedett. Férje hűtlenségét és iszákosságát türelemmel viselte. Még törvénytelen gyermekeit is nagy szeretettel nevelte. Szeretete győzött, anélkül, hogy férje legyőzötté vált volna. A jámborság és emberszeretet mintaképe lett: betegeket gondozott, szegényeket ruházott, táplálta őket, gyakran szegény lányokat kiházasított, csakhogy megvédje őket a zülléstől. Férjét annyira megváltoztatta, hogy a néptől az "igazságos" jelzőt kapta.
Békeszerző működése hozta a legáldásosabb eredményeket. Közvetített Portugália, Kasztília, Aragónia között, békét szerzett Nápoly és Szicilia között is. Okossága és személyes varázsa hatásosabb volt mint a hadszíntér pokla.
Férje halála után javait a szegényekre hagyta és ferences harmadrendi lett. De még a zárdából is segítséget kellett nyújtani nagy problémákban. Szeretett volna békét teremteni egymás ellen háborúzni készülő fia és veje között. Ez az utazsás volt utolsó útja, a békekötést már nem érte meg, lázba esett. Életereje gyorsan fogyott, már csak néhány napig élt csupán.
1336. július 4-én Estremosban hunyt el menye és fia karjaiban. A coimbrai klarissza zárdában temették el. 1612-ben sírját felbontották és testét teljes épségben találták. 1625-ben avatta szentté VIII. Orbán pápa.
Példája: A szeretet kitartó csendessége hatékonyabb, mint a látványos "fellángolások!"
 
2018.06.24 - Keresztelő Szent János születése
 
"Krisztus nem csodálókat, hanem követőket akar."
Sören Kierkegaard
Evangélium - Lk 1,57-66.80
Kép
Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült. Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, és együtt örült vele mindenki.
A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De anyja ellenezte: "Nem, János legyen a neve." Azok megjegyezték: "Hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának!"
Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja őt nevezni. Atyja írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: "János a neve.” Erre mindnyájan meglepődtek. Neki pedig megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és magasztalta Istent.
Akkor félelem szállta meg az összes szomszédokat, és Júdában meg az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla, elgondolkodva mondta: "Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr van vele."
A gyermek pedig növekedett, lélekben erősödött és mindaddig a pusztában élt, amíg Izrael előtt nyilvánosan fel nem lépett.
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy családjaink körében uralkodjék a keresztény szelídség és türelem.
Június 27. - Szent László király - A Kaposvári Egyházmegye védőszentje
1046 táján született Lengyelországban, apja a számkivetésben élő Béla magyar herceg, anyja Rizika (Richeza, Rikiza) lengyel királylány volt.
Már 4-5 éves korában hazakerült Magyarországra és a tiszántúli Bihar várában nevelkedett. Nagyon vallásos anyjától kapta mély hitét, és alázatát. Apjától kiváló lovagi képzést kapott, amit később Kázmér lengyel király udvarában mélyített el igazán. 1061-ben tért vissza ismét, de hamarosan vissza kellett menekülnie Lengyelországba. 1064-ben bátyjával Gézával tért vissza, hogy a lázadó Salamonnal harcban leszámoljon.
A püspökök békítése után ismét Biharban uralkodott az ország keleti harmadában. A pogány besenyők ellen sikeresen harcolt, katonái csodákat beszéltek hősiességéről. Békét sikerült kivívnia a besenyőkkel és a kunokkal szemben 1085-ben, 1091-ben és 1092-ben. Ünnepelt hősként fogadta el 1077-ben a királyi trónt, folytatta Szent István útját.
Legyőzte a pogány kunokat, megkeresztelte és letelepítette őket. Seregei vitézül harcoltak vele együtt, legendák fonódtak köré. (Tordai hasadék, Szent László pénze, füve, forrásfakasztás, stb.) A háborúskodás számára keserű teher volt. Az országban is rendet teremtett, szigorú törvényeket hozott. Létrehozta a zágrábi püspökséget, a kalocsai érseket Bácsra költöztette, az erdélyi érseket Gyulafehérvárra, a biharit pedig Nagyváradra. Megalapította a Szent Jobb-apátságot a Szent Jobb őrzésére. Leánya, Szent Piroska, Iréné néven bizánci császárné lett.
1083-ban Szent István, Szent Imre és Szent Gellért szenté avatását szorgalmazta. Szentül élt, nagylelkű volt, keresztes hadjáratot is akart indítani, azonban ez nem valósulhatott meg. 1092-ben Szabolcs városában zsinatot tartott. 1095. július 29-én meghalt Nyitra mellett. Földi maradványait előbb a somogyvári monostorba, majd a nagyváradi székesegyházban temették el. Sírjánál csodák történtek, legendák keringtek csodálatos közreműködéséről csatákban. Ügyét kivizsgálva 1192. június 27-én III. Celesztin pápa követe (Gergely bíboros) Váradon szentté avatta.
 
Szent László Himnusz - Olvasmányos imaóra
 
Ki tudja méltón zengeni híredet,
László, dicső szent, hősi csatáidat?
Hol van a vers, mely eldalolja
győztes erőd, diadalmi fényed?
 
Erényeidnek csillaga tündökölt,
s Isten hatalma támogatott, midőn
sok ellenségedet legyőzted,
s féltek, akárcsak a mennykövektől.
 
Minden erényed közt az a legnagyobb,
hogy elnyomottak támasza, vigasza
lettél, s magadnak így szereztél
hősi nevet ragyogó csatákon.
 
Csak a mennyország tündökölő honát
akarta minden szívdobogásod itt,
s bár nyújtották, el nem fogadtad
impérium jogarát a földön.
 
Tőled tanultuk: a nyugalom mit ér,
a béke több, mint a hatalom maga,
s ne vessük el, ha nem kívánja
a haza nagy, remegő veszélye.
 
Ó, esdj a földön ittmaradottakért,
hogy hittel éljünk, bízva, reménykedőn
örök hazánkért, és lehessünk
mennyei szent koronára méltók.
 
Örök dicséret zengje a Három-Egy
Istent, ki nekünk adja: erényeink
a hősi fokra jussanak fel
a szoros út dicséretében.
Ámen.
A hét szentje: Szent Ireneusz püspök
Kép
130 körül született. Szmirnában nevelkedett, a város püspökének, Szent Polikárpnak volt a tanítványa. 177-ben a galliai Lyonban telepedett le, ahol pap, majd nem sokkal később a város püspöke lett.
Nem csak jelentős teológus, hanem tanúja is az apostoli tradíciónak. Ez teszi írásait különösen értékessé. Ő irányította Kelet-Gallia misszionálását. Egyike azon első egyházatyáknak, akik a római egyház elsőbbségét vallják. "Ahol az Egyház, ott van Isten Lelke is." A hagyomány szerint 200. körül szenvedett vértanúságot.
 
2018.06.17 - Évközi 11. vasárnap
 
"Jézus Krisztus személye
maga a kereszténység programja."
Hans Küng
Evangélium - Mk 4, 26-34
Kép
Az Isten országa, amely Jézussal megjelent, nem földi ország. Az hol berekben terjed úgy, hogy a kegyelem segítségével elfogadják az ő tanítását és meghódolnak az Atya akarata előtt. Láthatatlan erők működnek benne, mint ahogy láthatatlan az az erő is, amely a növények életét irányítja. Ha elvetik a magot, kezdődik a növekedés és megvan az aratás ígérete. Jézus műve is kicsinyben kezdődik, de az evangélium áthatja az emberiséget, mint a kovász a tésztát. A történelem végső kibontakozása és az üdvösség Isten erején múlik, nem a mi gyarlóságunkon.
 
Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek: "Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan. A föld magától hoz termést: Először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás."
Majd folytatta: "Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak."
Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik.
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Miben tudom segíteni az Isten Országának ellenállhatatlan és folyamatos növekedését a magam életállapotában?
• Hogyan tekintek missziós küldetésemre?
• Megvan-e bennem a türelem, hogy kivárjam az „apró magok” növekedését életemben?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy a betegek megtalálják sajátos hivatásukat, és tudjanak együtt szenvedni a megfeszített Krisztussal.
Gondolatok a mustármagról
Ernst Schumacher közgazdász a 80-as években írt egy könyvet, amelynek címe szállóigévé lett; Small is beautiful, vagyis a kicsi szép. Ez a gondolat Jézus példázatára is érvényes, amelyben Isten országát a mustármaghoz hasonlítja. Small is beautiful - a kicsi szép. Sokszor idézünk ehhez hasonló mondásokat, de valljuk be, hogy nemigen bízunk benne. Jobban imponál az, ami nagy, ami szemre is mutatós, amiből az erő érzete sugárzik.
A mustármag egy apró, kicsiny, alig megfogható magocska. Mégis, Jézus egy ilyen magot mutatott az embereknek, amikor prédikált, és azt mondta: látjátok, ilyen az Isten országa. Kicsi és jelentéktelen. De mi lesz ebből a kis magból, ha a földbe kerül? Ebben a kicsiny magban megvan a növekedéshez, az akadályok legyőzőséhez a tekintélyes fává növéshez szükséges erő. Áthatol a talajon, kövek között, dacol a viharokkal, ellenáll az állatoknak és más életét fenyegető veszélyeknek. Kihajt, növekszik és végül hatalmasra megnő. A mi éghajlatunkon a mustár nem túl nagy, de Jézus hazájában akár három méter magasra is megnő. Olyan nagy, mint egy fa. És mindez benne van ebben a pici magban. Így van az Isten országával is, mondta Jézus. Kicsiben, szinte észrevétlenül kezdődik, de hatalmassá lesz.
Romano Guardini bíboros írja egyik elmélkedésében: „A nagy dolgok csendben történnek.” Vagy Reményik Sándor a Csendes Csodák című versében így ír:
 
Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák:
Rajtuk át Isten szól: jövök.
 
Erről a csendes csodáról, Isten országáról szól Jézus. Arról, hogy Isten országa nem látványosan jön el, hanem rejtve. Nem tudom, mit szólhattak ehhez a példázathoz azok, akik hallották. Bizonyára nagyon meglepődtek, hiszen ők Isten országát valami hatalmasnak, nagynak képzelték el, olyannak, amelyben a Messiás uralkodik, aki rendet teremt, legyőzi Isten népének ellenségeit, igazságot, jólétet ad a népnek. Jézus hallgatói számára sokkal közelebb állt volna, ha Jézus azt mondja, hogy az Isten országa olyan, mint a Libanon hegyének legmagasabb cédrusfája, ami mindenek fölé magasodik, és olyan erős, hogy a vihar sem tépheti ki. De mit lehet kezdeni egy kicsi mustármaggal?
És mi is így gondoljuk. Mit kezdhet az egyház és mit kezdhetünk mi, keresztények a magunk kicsi hitével, amikor olyan sok és nagy baj van a világban, és a saját életünkben is? Mit kezdhetünk Jézussal, és mindazzal, amit ő az Isten országáról tanított: a szelídséggel, a megbocsátással, a szeretettel? Mindez szép, de megoldja-e a mi gondjainkat?
Jézus azt mondta egyszer: Ha akkora hitetek lenne, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek, hogy ugorj a tengerbe, és megtörténne. Nem a hited mérete, hanem a minősége az, ami meghatározza sikeredet.
Kérjük, hogy adjon nekünk Isten csak egy mustármagnyi kicsiny hitet, hogy Isten országa a megszülessen és növekedni kezdjen bennünk! Ha ez megtörténik, a folytatás sem marad el. Mert azt ígéri Jézus, hogy: Isten országa hatalmas fává nő. De ebben a mondatban van még valami fontos: nem mindenki lesz hős, bár mindenki szeretne az lenni. Ez ajándék, és csak kevesek kiváltsága. De mi van azokkal, akik nem tudnak kiemelkedni?
Az ige nekik is szól. Hiszen azt mondja Jézus: „ha akkora hitetek volna.” – vagyis NEKTEK, együtt. A hit a legtöbbször így működik – csak ritkán hősök által, a legtöbbször viszont egy csapat erejével! Azzal, hogy egyet szeretnénk, és az ellentéteket elsimítva együtt harcolunk azért, amiről tudjuk, hogy jó! Ez a hit valódi ereje.
A hét szentje: Szent Romuald apát
Kép
Ravenában született a 10. század közepe táján, a Honesti hercegi családból. Ifjúsága játékkal, lovaglással, vadászattal telt, Isten dolgaira se ideje, se kedve nem jutott. Már csaknem húsz éves volt amikor apjának egy párbaját kellett végignéznie. Apja győzött, és az ellenfél, egy vidám, életerős rokon meghalt. Az esemény nagyon megrázta Romualdot, negyvennapos böjtre és vezeklésre kolostorba vonult.
Egy laikus testvér biztatására, és hosszú önvizsgálat után bencés szerzetes lett, szíve azonban a remeteség iránt vonzódott. Sikerült is engedélyt kapnia az elvonulásra, társak is csatlakoztak hozzá, akiket nagy türelemmel és megértéssel vezetett be az önmegtagadás és vezeklés rejtelmeibe. Apja is szerzetes lett azonban nem bírta a kemény életet. Gyorsan utazott oda Romuald, hogy meggyőzze apját a kilépés végzetességéről. Eredményesen működött, apja szerzetes maradt, békésen megnyugodva hunyt el, Romuald pedig visszatért a remete élethez. Kedvenc olvasmánya a szentek élete volt.
Többfelé épített kis kolostort a remeteélet magánya céljára. Ennek az időszaknak szerzetesi hibái ellen küzdött , de a saját tökéletlenségei ellen is eredményesen küzdött az erények gyakorlásával. Magyarországon keresztül a pogányok térítésére indult, azonban betegség akadályozta meg útja folytatásában. Az Arnó folyó közelében Casentinoban megkapta egy gróf birtokát és Ca' Maldoli nevű vadászkastélyát. Itt alakította ki a kamalduli remeterendet, Szent Benedek Reguláját alapul véve.
Meghalt 1027. június 19-én, a Val-de-Castroban építet templomocskából és cellából álló telepecskéjén, nagy-nagy alázatosságban. Damjáni Szent Péter szerint 120 éves korában hunyt el, mások szerint 75 éves volt. Teteme Fabrianoban nyugszik. Halála után már 5 évvel szentté avatták.
Példája: Az erények segítenek a mindég szentebb életre.
 
2018.06.10 - Évközi 10. vasárnap
 
"Isten ügye, hogy a kegyelmét adományoza;
s a te dolgod, hogy elfogadd és megőrizd."
Jeruzsálemi Szent Cirill
Evangélium - Mk 3,20-35
Kép
Az Isten Fia a megtestesülésben magára vette emberi természetünket és életünk egész terhét. Tanítása közben az emberek úgy igénybe vették, hogy olykor evésre sem maradt ideje, sem neki, sem tanítványainak. A törvénymagyarázók bírálatának is ki volt téve. Rokonai viszont úgy látták, hogy aki így viselkedik, az lehetetlenné teszi magát, tehát le kell inteni. Jézus ezt a helyzetet használja fel, hogy vigasztaló kinyilatkoztatást tegyen: Aki megteszi az Atya akaratát, az az ő rokonsága. Ábrahám ivadékai helyett a Krisztusra épült hitbeli közösség hordozza az üdvrendet.
 
Abban az időben Jézus az ő tanítványaival elment haza. Ismét olyan nagy tömeg gyűlt össze, hogy még evésre sem maradt idejük. Amikor rokonai ezt meghallották, odamentek, hogy elvigyék őt. Az a hír járta ugyanis, hogy megzavarodott.
Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek, azt mondták: „Belzebub szállta meg”, és: „A gonosz lelkek fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.”
Ám ő magához hívta őket, és példabeszédekben szólt hozzájuk: „Hogyan űzhetné ki a sátán a sátánt? Ha egy ország meghasonlik önmagával, az az ország nem maradhat fenn. Ha egy család meghasonlik önmagával, az a család nem maradhat fenn. Ha a sátán önmaga ellen támad és meghasonlik önmagával, akkor nem maradhat fenn, hanem elpusztul. Az erősnek házába nem törhet be senki, és nem ragadhatja el a holmiját, hacsak előbb meg nem kötözi az erőset; így viszont már kirabolhatja a házát.
Bizony, mondom nektek, hogy az emberek fiainak minden bűnt megbocsátanak, és minden káromlást, bárhogyan is káromkodnak. De aki a Szentlelket káromolja, az soha nem nyer bocsánatot, azt örökös, bűn terheli.” (Azért mondta mindezt Jézus), mert azt terjesztették: „Megszállta a tisztátalan lélek.”
Közben anyja és testvérei is odaértek. Megálltak kint, üzentek érte és hívatták. Körülötte tömeg ült. Azt mondták neki: „Anyád és testvéreid keresnek téged odakint.”
Ő így válaszolt: „Ki az én anyám és kik az én testvéreim?” Azután végighordozva tekintetét a körülötte ülőkön, ezt mondta: „Íme, ezek az én anyám és az én testvéreim! Mindaz, aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem, nővérem és anyám!”
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Egy
• Kettő
• Három
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy az Egyház tagjai erősek legyenek, és hitünkben soha meg ne inogjanak.
Szent Antal napjára
Mint „Szent Ferenc hűséges fia” és az assisibeli szegény tanítványa, Antal vállalva az Úr és apostolai életkörülményeit, vándorprédikátorként faluról-falura, városról-városra járt és a katolikus tanítást hirdette a szegénységről és a birtoklásról. IX. Gergely pápa csodálattal meghallgatva Antal egyik beszédét, őt ,,a Szentírás szekrényének" nevezte. Mert amikor Antal a tömeghez beszélt, gyakran megesett, hogy a Szentírás szavai jöttek ajkára: hallgatói nem emberi szavakat hallottak, hanem az Írás örök érvényű igéit. A beszédnek ez a módja mély meggyőző erőt kölcsönzött neki. Az emberek, még a tévhitben élők is, csodálták mélységes vallásosságát.
Isten szeretete mely egykor a misszióba vitte és eltöltötte a vértanúság vágyával, most a kereső és tévelygő emberekhez vezette. Ezt vallotta: ,,A prédikálónak le kell szállnia az emberekhez, majd ismét föl kell emelkednie, hogy az elesett embereket magával emelje.'' Ez a szerető vágyakozás Isten után, prédikációs vándorútjai végén mindig visszavitte a magányba és a szemlélődő életbe. Az emberek iránti szeretete azonban hamarosan ismét kiragadta a csendből, ,,mert a jó szónok nem időzhet sokáig a szemlélődő életben, ha másokban is gyümölcsöt akar érlelni''.
Elöljárói megbízatásából Antal először Felső-Itáliában fáradozott az Egyháztól eltávolodottak megnyerésén. Érthető, hogy rendtársai, mihelyt hozzáfogott e tevékenységéhez, azt kérték, képezze ki őket is erre a munkára. Kérésüket egyenesen Szent Ferenc elé terjesztették, s Antal megbízatást kapott a tanításra. ,,Azt akarom – írta Ferenc Antalnak –, hogy a testvéreknek tanítsd a szent teológiát, de úgy, hogy sem benned, sem bennük ki ne aludjék az imádság szelleme, azoknak a szabályoknak megfelelően, amelyeket adunk.'' Megbízatásával Antal megalapította rendjének első tanulmányi házát Bolognában, ahol ő lett a teológia első tanára.
Különösen az 1231-ben Padovában tartott böjti beszédei jelentettek páratlan eseményt. Az emberek már az éjszaka folyamán özönlöttek, úgyhogy nem akadt megfelelő méretű templom, ezért Antal a szabadban prédikált. A beszéd után gyónáshoz tódultak az emberek. Padova városa és környéke szemmel láthatóan megváltozott: halálos ellenségek békültek ki, adósokat engedtek szabadon, uzsorakamatokat és jogtalanul szerzett javakat adtak vissza, rossz nők, tolvajok és más gonosztevők bűnbánatot tartottak. Szavainak hatékonyságáról máig tanúságot tesz az 1231. március 15-én hozott adóstörvény.
Ez az óriási munka azonban teljesen felőrölte egyébként is gyenge egészségét, úgyhogy ugyanabban az évben június 13-án, alig harminchat éves korában meghalt.
A sírjánál történt számos imameghallgatás, gyógyulás és csoda következményeként IX. Gergely pápa alig tíz hónappal halála után szentté avatta. Csodatevő híre a hívő nép tudatában háttérbe szorította az evangélium hirdetőjének és a segítő szeretet apostolának alakját, jóllehet későbbi legendája szívesen foglalkozott ezzel a tevékenységével.
XII. Pius pápa 1946. január 16-án egyháztanítóvá nyilvánította. Ezzel iránymutató tanítóul rendelte számunkra is, akik az evangélium szellemében minden keresztény egységére törekszünk.
Forrás: www.katolikus.hu/szentek - Horváth Mária szerkesztésében
A hét szentje: Szent Romuald apát
Kép
Ravenában született a 10. század közepe táján, a Honesti hercegi családból. Ifjúsága játékkal, lovaglással, vadászattal telt, Isten dolgaira se ideje, se kedve nem jutott. Már csaknem húsz éves volt amikor apjának egy párbaját kellett végignéznie. Apja győzött, és az ellenfél, egy vidám, életerős rokon meghalt. Az esemény nagyon megrázta Romualdot, negyvennapos böjtre és vezeklésre kolostorba vonult.
Egy laikus testvér biztatására, és hosszú önvizsgálat után bencés szerzetes lett, szíve azonban a remeteség iránt vonzódott. Sikerült is engedélyt kapnia az elvonulásra, társak is csatlakoztak hozzá, akiket nagy türelemmel és megértéssel vezetett be az önmegtagadás és vezeklés rejtelmeibe. Apja is szerzetes lett azonban nem bírta a kemény életet. Gyorsan utazott oda Romuald, hogy meggyőzze apját a kilépés végzetességéről. Eredményesen működött, apja szerzetes maradt, békésen megnyugodva hunyt el, Romuald pedig visszatért a remete élethez. Kedvenc olvasmánya a szentek élete volt.
Többfelé épített kis kolostort a remeteélet magánya céljára. Ennek az időszaknak szerzetesi hibái ellen küzdött , de a saját tökéletlenségei ellen is eredményesen küzdött az erények gyakorlásával. Magyarországon keresztül a pogányok térítésére indult, azonban betegség akadályozta meg útja folytatásában. Az Arnó folyó közelében Casentinoban megkapta egy gróf birtokát és Ca' Maldoli nevű vadászkastélyát. Itt alakította ki a kamalduli remeterendet, Szent Benedek Reguláját alapul véve.
Meghalt 1027. június 19-én, a Val-de-Castroban építet templomocskából és cellából álló telepecskéjén, nagy-nagy alázatosságban. Damjáni Szent Péter szerint 120 éves korában hunyt el, mások szerint 75 éves volt. Teteme Fabrianoban nyugszik. Halála után már 5 évvel szentté avatták.
Példája: Az erények segítenek a mindég szentebb életre.
 
2018.06.03 - Úrnapja
 
"Krisztus nem azért jött,
hogy a világot mennyországgá változtassa,
hanem hogy a mennyországot lehozza a földre."
J. H. Newman
Evangélium - Mk 14, 12-16. 22-26
Kép
Az utolsó vacsora részleteinek kijelölésével Jézus jelezte, hogy ismeri a jövőt. A szenvedést is tudatosan vállalja mentáldozatot. A keresztáldozatot elővételezte az utolsó vacsorán a kenyér és a bor jelképe alatt. Áldozati testét és vérét nyújtotta tanítványainak, s ezzel áldozatának is részeseivé tette őket. Az Oltáriszentség rendelésének célja az, hogy a keresztáldozat engesztelő ereje megmaradjon az Egyházban, s hogy mi is utánozzuk Krisztus áldozatos lelkületét.
 
A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, amikor a húsvéti bárányt feláldozzák, tanítványai megkérdezték (Jézust): "Mit akarsz, hová menjünk, hogy elkészítsük számodra a húsvéti vacsorát?"
Erre elküldte két tanítványát ezekkel a szavakkal: "Menjetek a városba. Találkoztok ott egy emberrel, aki vizeskorsót visz. Kövessétek őt, aztán ahová bemegy, ott mondjátok meg a házigazdának: A Mester kérdezi, hogy hol van az a szállás, ahol a húsvéti vacsorát tanítványaimmal elfogyaszthatom? Ő mutat majd nektek egy étkezésre berendezett, tágas, emeleti termet. Ott készítsétek el nekünk." A tanítványok elmentek, s a városba érve mindent úgy találtak, ahogy megmondta; és elkészítették a húsvéti vacsorát.
Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, és ezekkel a szavakkal adta nekik: "Vegyétek, ez az én testem." Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik, és mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt: "Ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik. Bizony mondom nektek: nem iszom többé a szőlő terméséből addig a napig, amíg az újat nem iszom az Isten országában."
Ezután zsoltárt énekelve kimentek az Olajfák hegyére.
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Hányszor kérdezem meg Jézustól a mindennapokban: mit kérsz tőlem, hová menjek, mit tegyek?
• Ha számomra teljesen érthetetlen dolgot kér, mennyire vagyok kész feltétel nélkül megtenni?
• Milyenek a találkozásaim Jézussal: felületesek, futólagosak - vagy mély, meghitt kapcsolatra törekszem vele?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy az Egyház mindig egy legyen a kenyértörés közösségében.
Úrnapi gondolatok
Jézus Krisztus testének és vérének az ünnepnapja van, az Úr napja. Az Oltáriszentség ünnepe, amely sajátosan is összefoglalja a katolikus hitigazságokat. Jézus Krisztus nemcsak a Vigasztalót ígéri meg az Egyháznak, nem pusztán a Szentlélek jön el közénk és segíti az Egyház működését, az egyes embert, hogy be tudja teljesíteni saját küldetését a világban, hanem sajátos módon közöttünk maradt az Oltáriszentség színei alatt.
A kenyér és a bor. Két nagyon egyszerű étel és ital, amely mindenki számára valamiképpen a fizikai táplálékot, de egyúttal a lelki táplálékot is jelenti. A hófehér kenyér színe, amely magában foglalja azt a tisztaságot, amelyet Jézus Krisztus személye jelképez, és amelyet az Ő megváltó műve elhozott a világnak. Valamint a bor színe, amely a kereszten kiontott véréti is jelenti.
De ennél jóval többet mond számunkra a szentmise keretében, mikor az átváltoztató szavak hatására, a kenyér és a bor Jézus Krisztus valóságos testévé és valóságos vérévé változik. Ez az átváltozás számunkra hihetetlen, érthetetlen, de mégis hitünk szent titka, ahogyan a szentmisében mondjuk. Ez az, amiért betérve a templomba, rögtön úgy érezzük, mintha valakinek a közelségével találkoznánk.
Egy templomban mindig van valaki, teljesen mindegy, hogy egyedül állunk ott, vagy térdelünk az oltár előtt; mégis szívünkben átérezzük Annak a tekintetét, Aki az Oltáriszentség színei alatt a tabernákulumban – ott az oltáron – velünk szemben, helyet foglal, hogy segítsen rajtunk. Segítsen nekünk döntéseinkben, bánatunkban, örömünkben, mindabban, ami az ember életét átszövi, miközben itt él ezen a világon.
Ez a pillanat kiragadja a hétköznapi embert a napnak a folyásából. ami kint zajlik, a hangoskodás és a világ változása, mind elenyésző ahhoz képest, amikor betérünk a csendbe, a templomba és megtaláljuk azt a lelki csendet, amely csakis az Oltáriszentség szemlélésében valósulhat meg. Ilyen élményt másutt nem találhatunk. Mikor feltekintünk az oltárra kihelyezett Oltáriszentségre, látjuk a hófehér színen megtörő fényt, akkor valamit érzünk abból a tökéletes fényből, amely fény átformálta a világot, az első húsvét éjszakáján. Ez a fény oszlatta szét a sötétséget, és ez az a fény, amely Jézus Krisztus valóságos jelenlétével minden emberi homályon továbbra is áthatolva, mindenki számára, aki Krisztusban felismeri a Megváltót, elhozza a tökéletes életre való meghívás reménységét.
Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem.
A hét szentje: Szent Barnabás apostol
Kép
Szent Barnabásról keveset tudunk, noha az Újszövetségben viszonylag sok szó esik róla.. Az első, amit Barnabásról hallunk, hogy szántóföldjét eladta és annak árát az apostolokhoz vitte az egyházközség szegényeinek szánt adományként.
„Derék ember volt, telve Szentlélekkel és hittel” olvashatjuk az Apostolok Cselekedeteiben, ahogy azt is, hogy „József, a ciprusi származású levita, akit az apostolok Barnabásnak neveztek el, ami azt jelenti, hogy a vigasztalás fia”. Barnabás segítőkészséggel közeledett Pálhoz, az egykori keresztényüldözőhöz, megtérése után támogatta munkája megkezdésében. Barnabás Pállal és Márkkal indult az első missziós útra, Ciprusra, Barnabás hazájába, azután Kisázsiába – de mindig pogánylakta vidékre. Barnabás a pogányok között missziós tevékenységet folytatott, így ők is az Egyház teljes jogú tagjai lettek, hiszen a megváltás az egész világra kiterjed, nem köthető feltételekhez. Pál és Barnabás fölvette az Egyházba a pogányokat, de nem kényszerítették rájuk az ószövetségi törvényeket.
Szent Barnabás apostol ünnepét a bizánci és a szír egyház június 11-én üli. Róma a 11. században fogadta be az ünnepet.
 
2018.05.27 - Szentháromságvasárnap
 
"A hit által Krisztus jelenik meg a világ színén anélkül,
hogy megsértené a jelenségek fátyolát."
Teilhard de Chardin
Evangélium - Mt 28, 16-20
Kép
A keresztség kiszolgáltatásának formája mutatja, hogy az apostoli egyház kezdettől fogva vallotta a Szentháromság titkát, hogy az egyetlen Isten három személy: Atya, Fiú, Szentlélek. A titkot úgy kell felfogni, mint Isten belső életének végtelen gazdagságát. Ő öröktől fogva ismeri magát, kimondja magát örök szavában, s ez a Fiú születése; továbbá szereti végtelen tökéletességét a Fiúban, s ez a kölcsönös szeretet a Szentlélek személye. A Fiú és a Szentlélek elküldésével az Atya ezt a belső szentháromsági életet nyitotta meg számunkra; a benne való részesedés az örök élet.
 
Abban az időben a tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik: "Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig!"
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Hol lépett be Isten az életembe úgy, hogy az Ő erejében bízva lépjek mások felé?
• Hogyan élek keresztségem kegyelmeivel: tudom-e, hogy felelősséget kaptam vele?
• A Jézus parancsainak megtartása számomra tiltások sorozata, vagy segítség a mindennapok megélésében?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy a Szentháromság kiáradó szeretete vezessen minden embert az Evangélium világosságára.
Dicsőítő és hálaadó imádság a Szentháromság tiszteletére
Legszentebb Szentháromság, Atya, Fiú, Szentlélek!
A mai napon leborulva előtted, dicsőítelek az egész teremtett világért,
És azért a teljes szeretet egységért, melyben hárman egyként éltek.
 
Gondviselő Atyám, mindnyájunk Teremtője!
Hálát adok neked az életemért, és mindenkiért, akiket hozzám vezettél.
Áldott légy jóságodért, hogy gyermeked lehetek, és bizalommal Rád hagyatkozhatom.
Köszönöm, hogy szeretetedből a Földre küldted egyszülött fiadat,
Hogy én megismerhettem és követhetem Őt.
Atyaisten legszentebb leánya, Mária!
Te teljes alázatodban igent mondtál az Atya hívó szavára.
Kérlek, segíts nekem, hogy mindig igent tudjak mondani Istennek.
 
Dicsőítelek Téged életem Királya, megmentő Krisztusom!
Köszönöm, hogy 2000 évvel ezelőtt feláldoztad életedet a világért,
értem, és megváltottál bűneinkből.
Áldott légy Szent Véredért, melyet irgalmasságodban kiontottál értünk.
Dicsőítelek Egyházadért, és megköszönöm, hogy én is benne élhetek.
Boldogság tölt el, hogy itt vagy elrejtve a legszentebb oltáriszentségben.
Hogy leborulhatok színed előtt és imádhatlak Téged.
Köszönöm, hogy Tebenned és általad megismerhettem az Atyát,
És hogy minden felebarátom arcában felismerhetlek Téged.
Áldalak Jézus, hogy nem hagytál árván minket,
Hanem mennybemeneteled után elküldted nekünk Szentlelkedet!
Reménység fényes hajnalcsillaga, Istenszülő, Mária!
Jézus a te anyai karjaidba ajánlott minket a keresztről.
Gyermeki hálával köszöntelek téged.
Köszönöm, hogy fogod a kezem akkor is, ha én elfordulok tőled,
És hogy türelmesen segítesz nekem az imádság, a szeretet útján.
Tudom, hogy a szenvedésekben mellettem állsz, és mindig Jézushoz vezetsz engem.
 
Dicsőítelek Téged, Szentlélek, élő Isten Lelke!
Légy áldva minden kegyelemért, mellyel életemben megajándékoztál.
Jöjj Békesség, Egység, Jóság, Öröm, Igazság, Erősség és Bölcsesség Lelke, jöjj!
Oszlasd el kételyeimet, kishitűségemet, gyávaságomat a sötétség óráiban!
Gyógyítsd be sebeimet, szüntesd meg bátortalanságomat!
Köszönöm, hogy Te mindig türelemre, békére, megértésre és egységre buzdítasz,
Hogy fényességeddel megvilágosítod lelkemben az örök Igazságot.
Hass át engem ezen a napon hittel, reménységgel,
És szereteted izzó tüzével!
Dicsérlek Téged Szentlélek jegyese, Szeplőtelen Szűz Mária!
Kérlek segíts, hogy amint Te, én is a Szentlélek világító lámpása lehessek az emberek között!
 
Mennyei Édes Atyám!
Fogadd el egész életemet, amit most gondviselő kezedbe helyezek.
Szent Fiad fényességével világítsd meg előttem bűneimet,
Hogy szívemből megbánhassam azokat.
Szentlelked erejével újíts meg engem örök szeretetedben,
És teljesítsd be rajtam szent akaratodat.
Ámen
A hét szentje: Szent Bonifác püspök
Kép
Angliában született 673 körül. Eredeti neve Winfried volt. Szent Benedek rendjébe lépett és nagy áldozattal vállalt missziós utakat, 719-ben a germánok megtérítésére indult.
Szerzetestársaival együtt fáradhatatlanul dolgozott a hit terjedéséért. Püspökké szentelése után a mainzi egyházmegyét kormányozta, számos egyházmegyét alapított és újított meg Bajorországban, Türingiában és a frankok földjén. Zsinatokat is tartott, és törvényeket hozott. Amikor a frízeket térítette, a pogányok megölték társaival együtt 754. június 5-én. Testét az általa alapított fuldai monostorban temették el.
 
2018.05.20 - Pünkösdvasárnap
 
"A kereszténység a jövő vallása."
Karl Rahner
Evangélium - Jn 20, 19-23
Kép
Krisztus istenfiúságának egyik legnagyobb megnyilatkozása volt a Szentlélek megígérése. Ő tudta, hogy földi példája és szavai nem elegendők az emberek átalakításához. Ahhoz isteni erőre van szükség, hogy az ember egészen kitáruljon az igazság előtt, hogy az üdvösségért feláldozza földi vágyait és hogy jótetteivel tanúskodjék Isten mellett. A Szentlélek éppen ezt adja meg az Egyháznak. Rányomja a szellemiség bélyegét, s így Krisztus meghatalmazott tanújává teszi.
 
Amikor a hét első napján (Húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett és így szólt hozzájuk: "Békesség nektek!" Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat.
Jézus megismételte: "Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: "Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot."
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Mennyiben hiszem el, hogy Isten szemében végtelenül értékes vagyok, és engem is el akar vezetni a teljes igazságra?
• Hogyan élem meg, ha Isten megajándékoz vigasztalásával - illetve ha azt érzem, hogy vigasztalanná válok?
• Megerősítenek-e engem a közösséghez tartozás kincsei, aminek segítségével lelkileg növekedni tudok?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy a Szentlélek ajándékai kiáradjanak az Egyház püspökeire és papjaira.
Szűz Mária – az Egyház anyja
Ferenc pápa rendelkezése nyomán 2018. március 3-án az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció elrendelte a Boldogságos Szűz Máriának, az Egyház Anyjának kötelező emléknapját, melyet a liturgiában pünkösdvasánap utáni hétfőn fogunk ünnepelni.
Hazánkban még latin szertartású hívek is, ahol nagyobb számmal összegyűlnek, és amennyiben a liturgia szabályai engedik, gyakran még a pünkösdvasárnap utáni napon is – azaz „pünkösdhétfőn”, ahogy a polgári naptárakban is találjuk – a Szentlélek eljövetelét helyezték az imádságos figyelem középpontjába. Az idei évtől bevezetett, és éppen erre a napra helyezett liturgikus emléknap némiképp „új helyzetet teremt.
A liturgikus emléknap megválasztása átgondolt döntés eredménye, hiszen az Istenszülő közbenjáró imájának nagyon is köze van a pünkösdi Lélek-áradáshoz: „ott volt a teremben, ahol az apostolok arra készültek, hogy átvegyék a Szentléleknek, az igazság lelkének ezt a küldetését” (II. János Pál). Az Apostolok Cselekedeteiben olvassuk ugyanis a tanítványokról: „Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt” (1,14).
Az angyali üdvözlet és a pünkösdi Lélek-áradás közötti egyik szembetűnő párhuzam: Gábor angyal a Magasságbeli erejéről (Lk 1,35) beszél, Jézus ígérete pedig így szól: „Én meg kiárasztom rátok Atyám ígéretét. Maradjatok a városban, míg fel nem öltitek a Magasságból való erőt” (Lk 24,49). Az angyali üdvözletkor Máriára száll le a Szentlélek, pünkösdkor az Apostolokra és az ott jelenlévőkre (feltételezhetően Mária nemcsak előzetesen imádkozott a tanítványokkal együtt, hanem a Lélek-áradásnak is részese lehetett). A Szentlélek befogadása tanúságtételt eredményez, hiszen a Szűzanya már a Magnificatban is így szól: „Nagy dolgot tett velem a Hatalmas”, a tanítványok pedig pünkösdkor Máriával együtt Isten „nagy tetteit” hirdetik a Szentlélekben (ApCsel 2, 11).
Mária az Egyház liturgikus cselekményeiben, amikor egyszerű, de a Lélektől áthatott szavaink egyesülnek a mennyei Liturgia istendicséretével, maga is velünk imádkozik, mert tagja a Szentek Közösségének, és mert az üdvösség művében elválaszthatatlan Fiától.
Boldog VI. Pál pápa, aki 1964. november 21-én mondott beszédében nevezi „hivatalosan” Máriát az Egyház Anyjának, nem olyan értelemben szorgalmazta a Mater Ecclesiae titulust, mintha Mária „hús-vér szülőanyja” volna magának az Egyháznak, hanem Máriának a Krisztusban megkereszteltekkel és ezáltal az Egyház tagjaival fennálló lelki anyaságát kívánta hangsúlyozni.
A földi zarándokútját járó Egyház nap mint nap megtapasztalja Mária anyai közelségében, hogy küzdelmeiben nincs egyedül. Anyai kéz vezeti Isten népét az üdvösség útján. Az égen feltűnő nagy jel (vö. Jel 12,1), a megdicsőült Istenanya számunkra nem valami távoli, szép szimbólum, hanem az Egyház reménycsillaga: Isten népe a teljességre, az örök boldogságra hivatott. Róma emeritus püspöke, XVI. Benedek pápa 2005 Nagyboldogasszony ünnepén elhangzott homíliájának gondolatai segítsenek bennünket, hogy felismerjük Máriának, az Egyház Anyjának mennyei, ugyanakkor hozzánk nagyon is közeli gondoskodásának, szerető figyelmének örömteli valóságát: „A mennyben van egy édesanyánk. Az ég nyitva áll, a mennyországnak szíve van”.
Kovács Zoltán/Magyar Kurír
A hét szentje: Lwanga Szent Károly és társai
Kép
Károly 1865-ben született Ugandában. Húszéves korában keresztelkedett meg. Mwanga király szolgálatába került. A király őt és másik 12 apródját elevenen elégettette, mert hitükhöz ragaszkodva, nem engedelmeskedtek a király erkölcstelen kívánságainak.
Károlyt 1886. június 3-án, a többi keresztényt, összesen 21-et, 1886. májusa és 1887. januárja közötti időben végezték ki. Ők az afrikai egyház első vértanúi. 1964-ben avatták őket szentté.
 
2018.05.13 - Urunk megnnybemenetele
 
"Aki megkísérli Krisztust követni,
kell hogy egész lényét átfogóan keresztény legyen."
Frére Roger
Evangélium - Mk 16, 15-20
Kép
A keresztény hit mindig közösségi, egyházi hit. Az egyes ember az Egyháztól kapja a hitet és a közösségben éli meg. Az Egyház egységének belső biztosítéka a Szentlélek, ő gondoskodik arról, hogy egy legyen a hit, a remény és a szeretet. Ő irányítja az Egyház szervezetét, ő adja a kegyelmi indíttatásokat, hogy az Egyház eleven szervezet maradjon: Krisztus titokzatos teste, ahol az egyes tagok elérik a krisztusi nagykorúságot. A mennybe ment Krisztus így gondoskodik arról, hogy evangéliuma történeti tényező legyen.
 
Abban az időben Jézus megjelent a Tizenegynek, és így szólt hozzájuk: "Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik. A híveket ezek a jelek fogják kísérni: A nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek a kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik. Ráteszik a kezüket a betegekre, és azok meggyógyulnak."
Az Úr Jézus, miután ezeket elmondta nekik, felvétetett a mennybe, és helyet foglalt az Isten jobbján. Ők pedig elmentek, és mindenütt hirdették az evangéliumot. Az Úr együtt munkálkodott velük, és az igehirdetést megerősítette a jelek által, amelyek kísérték őket.
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Jézus küldésével kihívást ad tanítványainak - engem mire hív a felszólítás az evangélium hirdetésében?
• Akik hisznek, azokat jelek kísérik - az én hitemnek milyen jelei vannak?
• Az Úr velem munkálkodik - mennyiben bátorít ez a tudat, hogy kimozduljak korlátaimból?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy a keresztények életükkel tegyenek tanúságot a Krisztusban való hitükről.
Szent Ágoston imája
Ki az, aki fölmegy? Ugyanaz, aki leszállt.
Azért szálltál le, Uram, hogy meggyógyíts,
azért szálltál fel, hogy fölemelj.
Ha magamtól emelkedem fel, elesem,
de ha te emelsz fel, sértetlen maradok...
Neked, aki feltámadsz, ezt mondom:
Uram, te vagy a reménységem;
neked, aki a mennybe szállsz:
te vagy az én menedékem.
 
Urunk mennybemenetelének ünnepe
Ascensio Domini – a húsvét utáni hetedik vasárnapon ünnepeljük, hogy kereszthalála és feltámadása után negyven nappal mennybe ment Krisztus Urunk. Az ősegyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte.
Áldozócsütörtök vagy áldozónap húsvét után a negyvenedik nap; 1918-ig ekkor zárult a húsvéti szentáldozás ideje, ebből ered az ünnepnap egyedülálló, magyar neve: áldozócsütörtök. Jelenleg pünkösd vasárnapján az esti szentmiséig tart a húsvéti idő.
A XII. századtó kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig.
Liturgikus színe: a fehér. Az ünnep témáját az evangélikus liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.” Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az Újszövetségben három helyen szerepel: Márk evangéliuma 16. fejezetében, Lukács evangéliuma 24. fejezetében és az Apostolok Cselekedetei 1. fejezetében.
Szent Ágoston szerint az egész világon elterjedt ünnep. Az Úr utolsó rendelkezéseit, a Vígasztaló megigérését és a menybemenetelt beszéli el a liturgia.
„Feltámadásod, Uram, a mi reménységünk, Mennybemeneteled a mi megdicsőülésünk... Add, hogy veled együtt mi is a mennybe menjünk, és szívünk hozzád emelkedjék. De azt is add meg, hogy fölemelkedve ne váljunk gőgössé, se ne bizakodjunk el erényeink miatt, mintha a mi tulajdonunk volna. Add, hogy a szívünk a magasban legyen, de melletted, mert a szív felemelése, de nem tehozzád, az kevélység, hozzád emelése viszont biztonság. Te, aki fölmentél a mennybe, menedékünk lettél...” (Szent Ágoston)
Magyar Kurír
A hét szentje: Néri Szent Fülöp
Kép
Firenzében született 1515. július 21-én. Szülei előkelőek voltak. Jól tanult, jámborsága nagyon komoly volt. Gyermekkorában az engedelmessége, fiatal korában a tisztasága volt feltűnő. Hátat fordított gazdag örökségének, keményen tanult, közben böjtölt és tanított. Filippo Neri vidám ember volt, szülei és társai "jó Pippó"-nak nevezték. A domonkos atyáknál tanult, náluk szerette meg az evangéliumi szegénységet.
A család kereskedőnek szerette volna nevelni. Nagybátyjához San Germanóba (Nápoly mellé) került, ő azonban nem vonzódott a várható gazdagsághoz. Sokat vívódott, mert nem tudta eldönteni, mi az igazi hivatása.
Sokat imádkozott, majd 18 évesen Rómába ment. Nevelőnek állt be, miközben őmaga szorgalmasan tanult. Maga köré gyűjtötte a fiatalokat, ácsorgókat, csavargókat. Merész elhatározással 25 éves korában nagyon aktívan és hatásosan kezdett Rómában téríteni.
Gyóntatója tanácsára, sőt parancsára 1551-ben pappá szenteltette magát. Papokból és világiakból közösséget gyűjtött maga köré, ez volt első oratóriumuk a Római San Girolamo della Caritá templom mellett. A fiatalok itt hittant, zenét, éneket és imádságot tanultak.
Igen sok önmegtagadást vállalt, sokat imádkozott. Mivel mise közben rendszeresen többórás elragadtatásba esett, engedélyt kapott, hogy magán kápolnában misézzen. Lelki gyermekeit a templom melletti papi házba gyűjtötte össze imára, lelki olvasásra, énekre, zenére. Mindig jókedvű, vidám ember volt, ifjaival rendszeresen játszott. Jelszava volt: megvetni a világot, de közben senkit meg nem vetni, csak önmagunkat és a megvettetést.
Mérhetetlenül alázatos volt. Pápai felszólításra megalapította az oratoriánusok papi társulatát, akik igehirdetéssel, neveléssel foglalkoztak. Mindenkinek őszintén megmondta véleményét, sokakat nevelt. Pápák és szentek lelki atyja volt.
Halálát előre megjövendölte. 1595. május 25-én, áldozócsütörtökön éjszaka megáldotta még fiait, majd hajnali háromkor csendesen lehunyta szemeit. Halála után már két hónappal megkezdődött a szentté avatási eljárása, 1622. május 14-én szentté avatták.
Példája: Vidáman, játékosan, szentül haladj Isten Országa felé!
/up