Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Útravaló
 
 
2017.07.23 - Évközi 16. vasárnap
 
"Isten ügye, hogy kegyelmét adományozza;
s a te dolgod, hogy elfogadd és megőrizd."
Jeruzsálemi Szent Cirill
Evangélium - Mt 13, 24-43
Kép
Nagy titok számunkra, hogy Isten, a jó mellett miért engedi meg a világban a rossz jelenlétét is. Szétválasztásukat miért tartja fenn az ítélet napjáig? Isten szabad akaratot adott az embernek, amelyet rosszra és érdemszerzésére egyaránt felhasználhat. Isten irgalmas, aki időt akar engedni, hogy a bűnös megtérjen. Isten a rosszból is tud jót kihozni. Hitünk akkor igazán értékes, ha a próbatétel idején is szilárd marad.
 
Abban az időben Jézus egy másik példabeszédet is mondott a tömegnek: "A mennyek országa olyan, mint amikor egy ember jó magot vetett a földjébe. Míg az emberek aludtak, jött az ellenség, konkolyt vetett a búza közé, és elment. Amikor a vetés kikelt és kalászba szökkent, felütötte fejét a konkoly is. Akkor a szolgák odamentek a gazdához, és megkérdezték: »Uram, te ugye jó magot vetettél a földedbe? Honnét került hát bele a konkoly?" Az így válaszolt: "Ellenséges ember műve ez." A szolgák erre megkérdezték: "Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük belőle?" Ő azonban így felelt: "Nem, nehogy a búzát is kitépjétek, amikor a konkolyt kiszeditek! Hagyjátok, hadd nőjön az aratásig mindkettő. Aratáskor majd megmondom az aratóknak: Előbb a konkolyt gyűjtsétek össze, kössétek kévébe, hogy elégessük, a búzát pedig hordjátok a magtáramba!"
Azután egy másik példabeszédet is mondott nekik: "A mennyek országa olyan, mint a mustármag, amelyet egy ember elvetett a földjébe. Bár kisebb ez minden más magnál, mégis, amikor felnő, nagyobb minden veteménynél. Fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai és ágai között fészket raknak."
Végül ezt a példabeszédet mondta nekik: "A mennyek országa olyan, mint a kovász, amelyet fog az asszony, belekever három véka lisztbe, és az egész megkel tőle." Mindezt példabeszédekben mondta el Jézus a sokaságnak, és példabeszéd nélkül nem mondott nekik semmit, hogy beteljesedjék, amit a próféta mondott: Példabeszédekre nyitom ajkamat, s hirdetem, mi rejtve volt a világ kezdetétől.
Akkor elbocsátotta a tömeget, és hazament. Tanítványai pedig odajárultak hozzá és kérték: "Magyarázd meg nekünk a szántóföldről és a konkolyról szóló példabeszédet!" Erre ő ezekkel a szavakkal válaszolt: "Aki a jó magot veti, az az Emberfia. A szántóföld a világ, a jó mag az ország fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai. Az ellenség, aki ezeket elveti - az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogy a konkolyt összeszedik és tűzre vetve elégetik, úgy lesz a világ végén is. Az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjék össze országában mindazt, ami botrányos, és minden törvényszegőt. Ezeket tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Az igazak pedig mint a nap, ragyogni fognak Atyjuk országában. Akinek van füle, hallja meg!"
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Hogyan érint, amikor azzal szembesülök, hogy a gonosz sosem tétlen a jóval szemben?
• Isten elülteti bennem a jót - mit teszek érte, hogy növekedhessék és menedéket adjon?
• Mennyiben tudatosítom, hogy az ördög tehetetlen, ha nem állok szóba vele, csak akkor tehet valamit, ha hagyom magam átcsalni az ő területére?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy az ifjúság kellő bölcsességgel és felelősséggel megkülönböztesse a jót a rossztól.
Szent Anna és Joachim a nagyszülők védőszentjei
Július 26-a Szent Anna és Szent Joachim, Jézus nagyszüleinek ünnepnapja. Az Újszövetségben semmilyen utalást nem találunk a Boldogságos Szűz Mária szüleire. Tiszteletük forrása az apokrif írások, elsősorban Jakab elő-evangéliuma. Itt olvashatjuk, hogy Mária édesanyját Annának, apját Joachimnak hívták. A két név jelentése figyelemre méltó: Anna annyit jelent, kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvigasztal.
Ünnepük a XII-XIV. században terjed el Európában, miután a keresztes lovagok visszatértek a Szentföldről. Elbeszéléseik nyomán megnőtt az érdeklődés Jézus Krisztus emberi természete és rokonsága iránt is. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, nem más, mint egy templom fölszentelésének évfordulója. A hagyomány úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, szülőháza a Bethesda-tó közelében állt. Az V-VI. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, melynek fölszentelési napja volt július 26. Szent Joachim ünnepének időpontja a XVI. századtól többször változott, 1969-ben került egy napra Szent Annával.
A legenda szerint Anna és Joachimnak Júda nemzetségéből és Dávid házából származott. Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három részre osztották: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a harmadikat pedig szétosztották a szegények között. Egyszer megjelent Joachimnak Isten angyala és megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, akit Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szűz Mária születése után Joachim hamarosan meghalt. A legenda azt is tudni véli, hogy Anna még élt, amikor a Szentcsalád Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta unokáját, a kis Jézust. Anna lelkét angyalok vitték Ábrahám kebelére, s mikor az Úr Jézus fölment a mennybe, őt is a mennyországba vitték.
Bálint Sándor szerint Szent Annát kiváltságos patrónájaként tisztelte az asszonynép, de tisztelték azok is, akiknek foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal, az asszonyi gondoskodással függ össze: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők. Céhpatrónája volt az asztalosoknak, mert hajdanában az oltárszekrény elkészítése a mesteremberek feladatai közé tartozott, márpedig Anna volt méltó arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát a méhében hordozza. Ezen kívül védőszentje volt a kádároknak, a bányászoknak és a haldoklóknak is. Szent Anna és Joachim korunkban a keresztény nagyszülők eszményképei lettek, személyükben a nagyszülői tisztség méltósága szentelődött meg.
Szent Anna hazánkban mintegy 130 templom és kápolna patrónája, három templomnak Szent Joachim a védőszentje, a hernádnémeti és az ófehértói templomokat pedig mindkét szent pártfogására „bízták”.
A hét szentje: Szent Jakab apostol
Kép
Július 25. Jakab apostol ünnepe. Azé a Jakabé, akit hasonnevű társától való megkülönböztetésül idősebbik vagy nagyobb Jakabnak (Jacobus Maior) hívnak. Jakab és öccse, János egy Zebedeus nevű ember fiai voltak.
Halászok, mint András és Péter, és az elsők között szegődtek Jézushoz, aki a „mennydörgés fiai” nevet adta nekik (Mk 3.17). Jakab a tanítványok legbelsőbb köréhez tartozott, jelen volt az Úr színeváltozásánál, majd az Olajfák hegyén, a másik két kiválasztott, Péter és János társaságában.
A hagyomány szerint i.sz. 44-ben Jeruzsálemben Heródes Agrippa nyakaztatta le hitéért. Egy másik hagyomány szerint Hispániába ment téríteni. Az Arany Legenda e két hagyományt kísérelte meg összeegyeztetni; tanítványai – így a legenda – egy angyal vezénylete alatt a már holt apostol tetemét kicsempészték Júdeából, és a távoli Spanyolhon Galícia nevű tartományába vitték.
A néki tulajdonított ereklyék itt, a róla elnevezett Santiago de Compostelában nyugosznak. Szent „Iago” a spanyolok nemzeti szentje lett, sírja a középkorban a leghíresebb zarándokhely a Szentföld és Róma után. Compostela nevének születését megőrizte egy legenda. Eszerint elfeledett sírjának helyét a IX. században egy csillag mutatta meg (campus stellae, annyi mint „csillagrét”).
 
2017.07.16 - Évközi 15. vasárnap
 
"A kereszténység nemcsak tanítás,
amelyet a lehető legtisztábban kell megőrizni,
hanem élet, praxis, melyet radikálisan meg kell élni."
Prof. Metz
Evangélium - Jn 13, 1-9
Kép
Abban az időben Jézus elment hazulról és leült a tó partján. Hatalmas tömeg gyűlt össze, ezért beült egy csónakba, a tömeg pedig ott állt a parton. Ekkor példabeszédekben sok mindenre oktatta őket:
"Íme, kiment a magvető vetni. Amint vetett, némely szem az útszélre esett. Jöttek az ég madarai, és ezeket mind megették. Némely szem kövek közé esett, ahol nem volt elég termőföld. Ezek hamar kikeltek, hisz nem volt mély a föld. Majd amikor a nap fölkelt és forrón tűzött, kiégtek, mert nem volt gyökerük. Voltak szemek, amelyek tövisek közé estek, és amikor nőni kezdtek, a tövisek elfojtották őket. De a többi szem jó földbe hullott, és termést hozott: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat. Akinek van füle, hallja meg!"
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Mire késztet beavatottságom: megvan-e bennem a lelkesedés továbbadni az örömhírt - vagy magam körül forgok?
• Hogyan figyelek oda az evangéliumra, hogy kellő időben százszoros "termést" hozhassak?
• Mit teszek lelki életem fejlődéséért: Isten igéje véletlenül kerül a "földbe", vagy tudatosan hallgatom?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy Isten igéjét közömbössé vált embertársaink is meghallják.
A magvető
Az evangélium 13. fejezete Jézus példázatainak gyűjteménye. A példázatot mindhárom szinoptikus ismerte (Mk 4,3-9 Lk 8,5-8), és talán Mk szövege ezt a szöveget bővítette különösen a sajátos misztérium tanával. Jézus példázatai többféleképpen érthetők, ez a szándékos homály hozzá tartozik a műfajhoz. Azért állít a hallgatóság elé egy képet, hogy megmaradjon, de egyben ez a memóriájukba rögzült kép, gondolkodásra ösztönözze őket. Ebben a példázatban előbb a jézusi elbeszélés szövegét idézi fel az evangélista, majd a keresztény közösség egyik magyarázatát is mellékelte. (Mk 4,14-20). Ebben a verzióban már az volt a fontos, hogy a hallgatóság miként fogadja Jézus által eléjük terjesztett Isten igéjét.
Az elénk táruló példázat már az elmondása közben kérdéseket provokál a hallgatóságból, mivel a tanítványok annyira követék a történetet, beleélték magukat a mag sorsába, hogy közbekérdeztek. Ezek a kérdések a beavatottaknak megengedettek voltak, a kívül állóknak nem. A példázatot Jézus magyarázata zárja, amely az elbeszélt történet értelmezésének csak egyik lehetséges változata volt. Ez a történet néhány kutató szerint nem is példázat, hanem allegória, amelyben az egyes elemeket az eredeti képről le lehet választani. Ha jól megvizsgáljuk, akkor látni fogjuk, hogy ez nem lehetséges.
A történet a magról és a mag sorsáról, vagyis Isten igéjéről beszél, de mégis a befogadók lelkiségét vizsgálja meg a történet. Az útszélre eső mag (4.v.) valójában Isten igéjét hallgató egyik ember sorsa. A köves talajra eső mag (5.v.) egy másik csoport emberi sorsát körvonalazza, és lelki nehézségeit tárja fel. Azt is könnyű felfedezni, hogy a „tövisek közé esett mag” (7.v.) szintén fájdalmak, és szenvedések által meghatározott hallgatóságot akar megjeleníteni. A jó földbe eső mag (8.v.) voltaképpen szerencsés sorsú emberekről szól.
A nagy kérdés, pontosan mire vonatkozik a nyomatékos felszólítás: „Akinek van füle hallásra, hallja meg.” (9.v.) Mire kell odafigyelni az Isten igéjére, vagy a magok eltérő sorsára, vagy az emberek nyomorúságára? Személyes meggyőződésem, hogy ez a történet többet árul el a példázat mondójáról, mint a hallgatóságról. Jézus mindennél jobban szeretné, ha az általa hirdetett evangélium tüze mindenki szívében fellobbanna. Ennek ellenére, pontosan tudja, hogy számos hallgatója nem lesz a követője, közönségének számos tagja, a vele egyetértők, a beszédeit megcsodálók, a csodáin megrendülők, nem fognak véglegesen megtérni, sőt különböző okok miatt, el fogják felejteni mindazt, amit tőle hallottak és vele kapcsolatban átéltek. Példázatait százak hallgatják, de csak néhány szent születik ezek kapcsán. Ennek egyrészt egyéni lelki okai vannak, másrészt az életfolyamatuk, a napi küzdelmek és nyomorúságok is elhomályosíthatják ezt az élményt.
Jézus tehát hihetetlenül türelmes és reális igehirdető. Már előre számol a veszteségekkel. A hirdetett és meghallott evangéliumnak, nem mindenkit tesz aktív tanítványa. Talán ez a következtetés Jakab és Péter és Pál és János vezette egyházában vált igazán világossá. Annak ellenére, hogy a kereszténység meglepően gyorsan terjedt el a római birodalomban, az első században milliók tértek meg, és keresztelkedtek meg, nem mondhatjuk, hogy milliók váltak bűntelenné. Jézus tanítása mindegyik lelkében megkezdte a hatását, de sorsától függően mindegyik hitének megvolt a maga hit-fejlődésének története. A megkeresztelés után különböző szinten fejlődött a lelki élete attól függően, hogy milyen sors várt rá.
Mindez ma sincs másként. A mai modern technika segítségével a prédikációt ki lehet hangosítani, ki lehet nyomtatni, a rádión keresztül milliók hallgatják. Egy jó beszéd sokakat megmozgat, de nem ez még nem minden. Az élet nagy kérdéseivel a hétköznapi gondok között az emberek jó része mégsem foglalkozik. A keserű tapasztalatok, fájdalmak, az Istennel is szembe tudják fordítani az embereket, vagy fásulttá teszik őket az Isten igéjével kapcsolatban. Mindezek tudatában mondja Jézus a példázatot, talán azért is, hogy a tanítványai nagy lelkesedésükben ne váljanak türelmetlenné saját hallgatóságukkal szemben. Jézus nem közösíti ki azokat, akik hallgatták, de nem követték őt, de szeretetét irántuk is megőrizte. Talán ez a példázat egyik elfeledett tanítása.
Dr. Benyik György
A hét szentje: Szent Apollinaris püspök és vértanú
Kép
Aranyszavú (Krizológ) Szent Péter szerint, aki Ravenna püspöke volt, a város első püspökeként ünnepelte a hívek közösségével együtt. A városban található, VI. századból való S. Apollinare in Classe-bazilikában a csodálatos apszismozaikon látható antik miseruhában, püspöki palliummal a vállán, amint kitárt kézzel imádkozik.
Kétoldalt hat-hat bárány látható az általa vezetett hívek szimbólumaként. Vértanúsággal vallotta meg Krisztus-hitét: az Úr kifürkészhetetlen gazdagságát hirdette a nemzeteknek a II. század végén. Nemcsak itt, hanem Rómában is több templomot emeltek emlékére. A középkorban nagyon elterjedt volt a tisztelete.
 
2017.07.09 - Évközi 14. vasárnap
 
"Isten mindenkinek segít,
aki arra törekszik, hogy jót tegyen."
James Keller
Evangélium - Mt 11,25-30
Kép
Jézus nemcsak tanításával, hanem szent és példamutató életével is bizonyította: ő az Isten egyszülött Fia. Ezért bízhatunk benne, hogy megbocsájtja bűneinket és örök életet ad majd nekünk. De lelkierőt is remélhetünk tőle az élet terheinek és keresztjeinek hordozásához.
 
Abban az időben Jézus megszólalt, és ezt mondta: Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.
Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítlek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, s az én terhem könnyű.
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Ismereteimet mennyiben gondolom át Isten előtt, hogy tudatosíthassam: nem elég csak a tudást megszerezni a hitbeli növekedéshez?
• Hogyan figyelek a kinyilatkoztatott igazságra: arra figyelek, amit Isten akar tudtomra adni, vagy saját elképzelésem szerint értelmezem?
• Milyen terhet cipelek, ami agyon nyom és a sötétség felé taszít - pedig nem kellene mást tennem, csak Jézus bátorító hívását meghallani, hogy le tudjam tenni?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy családjaink körében uralkodjék a keresztény szelídség és türelem.
Szent Benedek apát, Európa fővédőszentje
A béke hírnökének, az egység megteremtőjének, a kultúra mesterének, legfőképpen pedig a keresztény vallás hirdetőjének és a nyugati szerzetesség atyjának nevezik teljesen megérdemelten Szent Benedek apátot. Ő abban az időben, amikor az elöregedett Római Birodalom összeomlott, s amikor úgy látszott, hogy Európa egyes vidékei sötétségbe zuhannak, mások pedig még járatlanok voltak a magasabb civilizációban és a spirituális javakban, töretlen erejének állandó megfeszítésével véghez vitte, hogy mintegy új hajnal ragyogott föl ennek a földrésznek. Ugyanis kereszttel, könyvvel, ekével, legfőképpen önmaga és fiai által elvitte a keresztény műveltséget azoknak a népeknek, amelyek a Földközi-tengertől Skandináviáig, Írországtól a lengyelek földjéig elterülő területeket lakják.
A kereszttel, azaz Jézus Krisztus törvényével erősítette meg és gyarapította a magán- és közélet intézményeit. Meg kell emlékeznünk az Opus Dei-ről is, vagyis az imádság meghatározott időben történő rendszeres végzéséről, amellyel megtanította, hogy az emberi társadalomban igen nagy jelentősége van az istentiszteletnek. Így tehát megszilárdította Európának azt a szellemi egységét, amelyben Isten egy népének tudták magukat a nyelvben, fajban, természetben különböző nemzetek. Ez az egység lett, ennek a nagy Atyának a fegyelmét követő tanítványai, a szerzetesek hathatós igyekezetével, a középkornak nevezett korszak különleges jegye.
Könyvvel, vagyis az értelem művelésével őrizte meg és hagyományozta tovább nagy gonddal ez a tiszteletreméltó pátriárka, akinek a nevét és életerejét annyi monostor kapta, az irodalom régi alkotásait akkor, amikor a szabad művészetekre és tudományokra sötétség borult, s szorgalmasan művelte a különböző tudományokat.
Végül ekével, azaz a földműveléssel más dolgokat is felhasználva termőfölddé és virágzó kertekké változtatta az elhagyatott és puszta vidékeket. Az ora et labora értelmében összekapcsolta az imádságot a kétkezi munkával, s ezzel magasra emelte az emberi munkát. Méltán nevezte tehát XII. Piusz pápa Szent Benedeket Európa atyjának. A földrésznek népeibe beoltotta annak a helye rendnek a szeretetét, amelyre társadalmi életünk épül, és az erre a rendre való törekvést. Elődünk ezután azt kérte, hogy e kiváló férfi könyörgésére segítse Isten azoknak a kezdeményezéseit, akik ezeket a népeket az igaz testvériség kötelékével igyekeznek összekapcsolni. Ennek szerencsés megvalósulását kívánta teljes lélekből XXIII. János pápa is a rá annyira jellemző aggódó szeretettel. De mi magunk is nagyon helyeseljük azokat a terveket, amelyek arra irányulnak, hogy elősegítsék Európa népeinek az egységét.
Ezért szívesen engedtünk azoknak a kéréseknek, amelyeket Európa különböző részeiből bíboros atyák, érsekek, püspökök, rendek és szerzetes-kongregációk legfőbb elöljárói, és a világi rendből való kiváló férfiak igen sokan intézek hozzánk, hogy nyilvánítsuk szent Benedeket Európa védőszentjévé. Támogassa hát szándékunkat ez a kiváló égi szent, és amint egykor a keresztény hit világosságával szétoszlatta a sötétséget és szétosztotta a béke ajándékait, segítse most is Európa ügyét, s közbenjáró imájával segítse, hogy erősödjék napról napra.
VI. Pál pápa leveléből, amelyben Európa védőszentjévé nyilvánítja Szent Benedeket
A hét szentje: Szent Apollinaris püspök és vértanú
Kép
Aranyszavú (Krizológ) Szent Péter szerint, aki Ravenna püspöke volt, a város első püspökeként ünnepelte a hívek közösségével együtt. A városban található, VI. századból való S. Apollinare in Classe-bazilikában a csodálatos apszismozaikon látható antik miseruhában, püspöki palliummal a vállán, amint kitárt kézzel imádkozik.
Kétoldalt hat-hat bárány látható az általa vezetett hívek szimbólumaként. Vértanúsággal vallotta meg Krisztus-hitét: az Úr kifürkészhetetlen gazdagságát hirdette a nemzeteknek a II. század végén. Nemcsak itt, hanem Rómában is több templomot emeltek emlékére. A középkorban nagyon elterjedt volt a tisztelete.
 
2017.07.02 - Sarlós Boldogasszony (templomunk búcsúnapja)
 
"A mennyben látni fogunk és szeretni -
szeretni és dicsérni."
Szent Ágoston
Evangélium - Lk 1,39-56
Kép
Csodálatos találkozás. Titkot hordoz Erzsébet és titkot hordoz Mária. Erzsébet „eltelt Szentlélekkel” és így felismerte, hogy itt több van, mint rokoni látogatás! Amilyen meglepetés töltötte el Máriát az angyali üdvözletkor, olyan nagy most az öröme. Hálaénekét minden esti zsolozsmában imádkozza az Egyház.
 
Azokban a napokban Mária útrakelt és a hegyek közé, Juda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: ,,Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!''
Mária megszólalt: ,,Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát,
lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék.
Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve! Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
Nagyszerű dolgot tett karja ereje, széjjelszórta mind a gőgös szívűeket. Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket elhalmozta minden jóval, de a gazdagokat elküldte üres kézzel. Felkarolta gyermekét, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról,
amint atyáinknak megígérte: Ábrahámnak és utódainak mindörökre!''
Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az otthonába.
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy a hívők hite és élete például szolgáljon a világnak.
Sarlós Boldogasszony ünnepe
Magyarországon a régi szokás szerint július 2-án ünnepeljük a Boldogságos Szűz Mária látogatását. Az aratási munkálatok miatt nálunk Sarlós Boldogasszony az ünnep népies neve. Az ünnepet a világegyház május 31-én üli meg.
Mária az angyali üdvözlet alkalmával Gábriel főangyaltól tudta meg, hogy idős rokona, Erzsébet, Keresztelő Szent János leendő anyja már hat hónapja gyermeket vár. Azonnal útra kelt, hogy a nehéz napokban segítségére lehessen. Ehhez a látogatáshoz kapcsolódik Mária csodaszép hálaéneke, a Magnificat (Lk 1,47-55), mely már az őskeresztényeknél az Egyház hálaadó éneke volt, s azóta is imádkozzuk az esti zsolozsmában, a közösségi és magán imádságokban. Mária az Egyház mintája, jelképe, igazi előénekese ebben a hálaadásban.
Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója és áldott állapotában a várandós édesanyák oltalma.
A Sarlós Boldogasszony elnevezés utal az ünnepnek az aratással, termékenységgel való szimbolikus-szakrális párhuzamára. Ezt tanúsítja a következő szöveg is:
Az isteni Szűzanya indul hosszú útra,
Szent Erzsébet rokonának látogatására.
Siet drága terhével, isteni gyümölcsével,
Amerre megy, ahova lép, áldás derül fel,
Mert az égi jó Atya áldását osztogatja:
Gazdag termés, istenáldás virul nyomába.
Az aratás a parasztember életében és munkájában nagy esemény, amelyre a gépesített munkatechnika korszakában is bizonyos áhítattal és komolysággal készül. Az élet, vagyis a mindennapi kenyér a régi parasztok szemében Isten ajándéka, valamiképpen Krisztus teste (Oltáriszentség). A Miatyánkban is ezért könyörögnek a hívek.
Szil rábaközi faluban Sarlós Boldogasszony ünnepe volt az aratás kezdete. Misét hallgattak, mialatt a szerszámokat a templom falához támasztották. Utána a búzában mindenki vágott egy rendet, majd hazatértek. Csak másnap fogtak igazában a munkához. Zsidány horvát aratóit és szerszámaikat a munka kezdete elölt a plébános megáldotta. Pusztaföldvárott ez kint a búzaföldön történt.
Régi gyakorlat és hagyomány szerint még a 18. században is az asszony sarlójával aratott, a férfi pedig nyomában járva kötözött. A nép szimbolikus szemléletében a Szűzanya arat, és Fiára hagyja, hogy gyűjtsön és a búzát a konkolytól elválassza.
Göcsejben mielőtt az aratók munkába fogtak volna, térdepelve imádkoztak. Két gabonaszálat a derekukra kötöttek és ez mindaddig ottmaradt, amíg magától le nem esett.
Forrás: katolikus.hu, Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.
Mária útnak indul. Azért indul, hogy segítsen. Az Istennel való találkozás a másik ember felé kell, hogy fordítson bennünket. Nem tarthatom meg magamnak, amit kaptam. Nem csupán nekem, mindenkinek akarja rajtam keresztül adni az Isten. Mária példája erősítsen a másik emberhez való fordulásomban.
Mindenható, örök Isten, a te sugallatodra indult útnak a Boldogságos Szűz Mária, hogy szent Fiadat méhében hordozva, Erzsébetet meglátogassa. Add, hogy a Szentlélek indításait hűségesen kövessük, és Máriával együtt mindig magasztaljunk Téged. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen.
A hét szentje: Zaccaria Szent Antal
Kép
Az új bor új tömlőbe való. Az ember, hogy új bor lehessen, meg kell újulnia lélekben, napról napra. A hét szentje szent Antal a hívek erkölcsi megújulásán fáradozott. Erősítsük meg Isten iránti szeretetünket, hogy másoknak példát mutatva terjedjen Isten országa.
A lombardiai Cremonában született 1502-ben. Páduában orvostudományt tanult, majd pappá lett. Mint misszionárius Szent Pált tartotta példaképének. Megalapította a Szent Pálról nevezett férfi kongregációt (a Barnabiták rendjét). Sokat fáradozott a hívek erkölcsi megújításán. Ô kezdeményezte a 40 órás szentségimádást és Jézus halálának emlékére a péntek délutáni harangszót. Szülővárosában halt meg 1539 július 5-én.
 
2017.06.25 - Évközi 12. vasárnap
 
"Csak a keresztény vallás teszi
egyszerre szeretetre méltóvá és boldoggá az embert."
B. Pascal
Evangélium - Mt 10,26-33
Kép
Az üdvösségtörténet a jó és a rossz állandó küzdelme. Ettől a Krisztus-követők sem mentesek. De az Úr bátorítja híveit: „Ne féljetek!” Szeretetével megfékezi a bűn hatalmát, és megjutalmazza azokat, akik hűségben szolgálják őt, és jó meg rossz napjainkban egyaránt tanúskodnak gondviselő jóságáról.
 
Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek az emberektől! Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok, amely ki ne tudódnék. Amit én sötétben mondok nektek, azt ti mondjátok el világosban: és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetőkön!
És ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, a testet is a pokolba taszíthatja.
Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se közülük Atyátok tudta nélkül? Nektek pedig minden szál hajatokat számon tartják! Ne féljetek hát: sokkal többet értek ti a verebeknél! Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De ha valaki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van.
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy Szentatyánk, főpásztoraink, papságunk és a szerzetesek a Szentlélek kegyelmével hűségesen teljesítsék hivatásukat.
Jézus Szent Szíve
A szív a régieknél, a Biblia emberénél a személyiség központját jelentette. A Szentírás tanúsága szerint Isten törvénye a szívünkbe van írva. Ő ismeri szívünk legtitkosabb gondolatait is. Az ember is igazából a szívével gondolkodik, mert szíve az a lelki érzékszerve, ahonnan minden megismerés kiindul. A szív bőségéből beszél a száj, ezért elsősorban a szívünkre kell hallgatnunk, mert az nem hazudik. Az emmauszi tanítványoknak „ugye lángolt a szívük”, amikor az ismeretlenül hozzájuk szegődő Feltámadott boncolgatja az írásokat.
Jézusnak sokszor megesik a szíve az embereken. A szeretet parancsában Jézus nem a tiszta ész logikáját, hanem a szerető szív logikáját szeretné bennünk is meghonosítani. A hegyi beszédben boldogoknak mondja a tisztaszívűeket, mert azok meglátják Istent. Szelíd és alázatos szívű Isten ő, aki képes volt nagypénteken értünk feláldozni magát-szeretetből. A lándzsával átdöfött, értünk megtört szív Isten szeretetének igazi jelképe és örökös bizonyítéka.
Erre figyeltek fel a jezsuiták, és ezt emelte ki Alacoque Szent Margit látomása az égő, szenvedő Jézus Szívéről, melynek nyomán aztán a Jézus Szíve-ájtatosság a világegyházban is elterjedt.
A Jézus Szíve-tisztelet, arra tanít meg, hogy Isten szereti az embert. Szeretve vagyunk. Bárcsak örök üdvösségünk, az Isten és felebarát szeretete nekünk is szívügyünkké válna. Jól csak a szívével lát az ember-mondja Antoine de Saint- Exupéry a Kis Herceg-ben. Ha a világot, önmagunkat, Istent meg akarjuk ismerni, a szívünkön keresztül kell látnunk, elsősorban a szívünkkel kell néznünk. Szükséges az ész, de kellenek az érzelmek is. Kell a tudás, az egzakt tudomány, de a megérzések, az intuíciók nélkül sem élhetünk.
El kell jutnunk a szívünkhöz, hogy a dolgok bennünk és körülöttünk a helyükre kerüljenek. Hogy helyesen ítélhessünk és értékelhessünk.
Csak a kitárt, a befogadásra kész szív tud igazán szeretni és szeretetet sugározni. Mint a Jézusé, Akinek szíve szeretettől lángoló szív.
Sebestyén Péter
A hét szentje: Zaccaria Szent Antal
Kép
Az új bor új tömlőbe való. Az ember, hogy új bor lehessen, meg kell újulnia lélekben, napról napra. A hét szentje szent Antal a hívek erkölcsi megújulásán fáradozott. Erősítsük meg Isten iránti szeretetünket, hogy másoknak példát mutatva terjedjen Isten országa.
A lombardiai Cremonában született 1502-ben. Páduában orvostudományt tanult, majd pappá lett. Mint misszionárius Szent Pált tartotta példaképének. Megalapította a Szent Pálról nevezett férfi kongregációt (a Barnabiták rendjét). Sokat fáradozott a hívek erkölcsi megújításán. Ô kezdeményezte a 40 órás szentségimádást és Jézus halálának emlékére a péntek délutáni harangszót. Szülővárosában halt meg 1539 július 5-én.
 
2017.06.18 - Úrnapja
 
"Isten olyan mértékben segít bennünket,
amilyen mértékben bízunk benne."
Sienai Szt. Katalin
Evangélium - Jn 6, 51-58
Kép
A teremtés messze felülmúlja emberi elképzelésünket. A megváltás messze meghaladja emberi várakozásainkat. És az a tény, hogy Krisztus ételünkké és italunkká lett, végképpen felfoghatatlan. Csak az érti meg, aki megérti Isten Fiának önkiüresítő szeretetét. Aki viszont megérti, annak tartalmasabb lesz a földi élete, és elnyeri az örök életet.
 
Abban az időben így beszélt Jézus a zsidó tömeghez: "Én vagyok a mennyből alászállott, élő kenyér. Aki ebből a kenyérből eszik, örökké fog élni. Az a kenyér, amelyet én adok, az én testem a világ életéért."
Vita támadt erre a zsidók között: "Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?" Jézus így felelt nekik: "Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet bennetek. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. Mert az én testem valóban étel, és az én vérem valóban ital. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, és én őbenne. Amint engem az élő Atya küldött, és én az Atya által élek, úgy az is, aki engem eszik, énáltalam él. Ez az égből alászállott kenyér! Nem az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak! Aki ezt a kenyeret eszi, örökké él!" Így tanított Jézus a kafarnaumi zsinagógában.
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Mennyiben fakad élet számomra a Jézussal való találkozásból?
• Milyen az a "táplálék", amellyel "etetem" a rámbízottakat: hiteles vagy ehetetlen?
• Meddig vagyok képes kitartani az imában, hogy találkozhassam Jézussal?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy a szentmisére szóló hívásodnak egyházközségünk és egyházunk tagjai mindig örömmel és áldozatkész lélekkel engedelmeskedjenek.
Úrnapi szekvencia
Az Úrnapi szekvencia Aquinói Szent Tamás fenséges verse, melyben az oltáriszentség titkára tanítjuk önmagunkat és egymást, s egyben e titok szemlélése az imádás és szeretet szavait fakasztja szívünkből.
 
Dicsérd, Sion, Üdvözítőd: Jó Pásztorod, hű segítőd áldja hangos éneked!
Himnuszt mondj egész szíveddel, szóddal úgysem érheted el, méltón nem dicsérheted.
 
Nagy dologról szól az ének: élet élő kútfejének, a Kenyérnek hódolunk,
Estelép a búcsútornak, a tizenkét apostolnak, mit kiosztott Krisztusunk.
Hangosan hát fönnesengjen, ujjongjon és égre csengjen zengő lelkünk hangja ma!
Mert mit ajkunk most magasztal: amaz ünnep, amaz asztal, amaz első lakoma.
Ott új húsvét napja támadt: új kötése új Királynak; régi húsvét bétellett.
Új világtól fut az óság, árnyat oszlat új valóság, fényesség űz éjfelet.
S amit ott tett önkezével, emlékére nyílt igével hagyta Krisztus végzenünk.
 
Szent igéktől megoktatva, üdvösséges áldozatra kenyeret s bort szentelünk.
Ágazatja szent hitünknek: testté-vérré lényegülnek, kenyér s bor mivolt előbb.
Régi rend itt újnak enged, szárnya lankad észnek, szemnek; élő hitből végy erőt!
Színében bor és kenyérnek (jel csak ez, de más a lényeg) drága nagy jók rejlenek.
Vér bár a bor, test az étel, egy is Krisztus, semmi kétely. Két szín őt nem osztja meg.
Aki veszi, meg nem osztja, meg nem töri, nem szakasztja; mindenek épen veszik.
Veszi egy, és ezrek veszik, s mind egyenlőn kapja részit; mégis nem fogyatkozik.
 
Veszi jó, és veszi vétkes, ám gyümölcse vajmi kétes: élet vagy elkárhozás. Rossznak átok, üdv a jóknak: lásd az együtt áldozóknak végük milyen szörnyű más.
 
S ha megtört az áldozatban, kétség, tudd meg, nincsen abban: úgy van ott minden darabban, mint a teljes szín alatt.
 
Őt törés nem törheté meg: csak a jelnek, köntösének színe tört meg, ám a lényeg változatlan egy marad.
 
Ímhol angyaloknak étke, vándorutunk erőssége, édes fiak vendégsége: rút ebeknek el ne vesd!
Ősi manna ezt mutatja, ezt Izsáknak áldozatja, bárány vére csordalatja: képben írja régen ezt.
 
Kegyes pásztor, igaz étek, édes Jézus, kérünk téged, te legeltesd, védd a néped, te mutasd meg kegyességed fönn az élők közepett.
 
Mindenható fejedelmünk, étkünk, éltetőnk, szerelmünk, engedj asztalodra lelnünk, testvérül engedd ölelnünk odafönn a szenteket!
 
Urunk Jézus Krisztus, te ebben a csodálatos szentségben kínszenvedésed emlékét hagytad ránk. Add, kérünk, tested és véred szent titkát úgy tisztelnünk, hogy megváltásod gyümölcsét szüntelenül élvezzük. Aki élsz és uralkodol a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen.
A hét szentje: Szent László király
Kép
1046 táján született Lengyelországban, apja a számkivetésben élő Béla magyar herceg, anyja Rizika (Richeza, Rikiza) lengyel királylány volt.
Már 4-5 éves korában hazakerült Magyarországra és a tiszántúli Bihar várában nevelkedett. Nagyon vallásos anyjától kapta mély hitét, és alázatát. Apjától kiváló lovagi képzést kapott, amit később Kázmér lengyel király udvarában mélyített el igazán. 1061-ben tért vissza ismét, de hamarosan vissza kellett menekülnie Lengyelországba. 1064-ben bátyjával Gézával tért vissza, hogy a lázadó Salamonnal harcban leszámoljon.
A püspökök békítése után ismét Biharban uralkodott az ország keleti harmadában. A pogány besenyők ellen sikeresen harcolt, katonái csodákat beszéltek hősiességéről. Békét sikerült kivívnia a besenyőkkel és a kunokkal szemben 1085-ben, 1091-ben és 1092-ben. Ünnepelt hősként fogadta el 1077-ben a királyi trónt, folytatta Szent István útját.
Legyőzte a pogány kunokat, megkeresztelte és letelepítette őket. Seregei vitézül harcoltak vele együtt, legendák fonódtak köré. (Tordai hasadék, Szent László pénze, füve, forrásfakasztás, stb.) A háborúskodás számára keserű teher volt. Az országban is rendet teremtett, szigorú törvényeket hozott. Létrehozta a zágrábi püspökséget, a kalocsai érseket Bácsra költöztette, az erdélyi érseket Gyulafehérvárra, a biharit pedig Nagyváradra. Megalapította a Szent Jobb-apátságot a Szent Jobb őrzésére. Leánya, Szent Piroska, Iréné néven bizánci császárné lett.
1083-ban Szent István, Szent Imre és Szent Gellért szenté avatását szorgalmazta. Szentül élt, nagylelkű volt, keresztes hadjáratot is akart indítani, azonban ez nem valósulhatott meg. 1092-ben Szabolcs városában zsinatot tartott. 1095. július 29-én meghalt Nyitra mellett. Földi maradványait előbb a somogyvári monostorba, majd a nagyváradi székesegyházban temették el. Sírjánál csodák történtek, legendák keringtek csodálatos közreműködéséről csatákban. Ügyét kivizsgálva 1192. június 27-én III. Celesztin pápa követe (Gergely bíboros) Váradon szentté avatta.
A Debrecen-Nyíregyházi, valamint a Kaposvári egyházmegyéknek: Szent László király, az egyházmegye védőszentje. Főünnep ez a nap számukra.
Példája: Szent László ma is segítőnk, kérjük őt népünkért!
 
2017.06.11 - Szentháromságvasárnap
 
"Légy alázatos és békesség-kedvelő, akkor veled lesz Jézus.
Légy befelé élő, nyugodalmas ember, akkor nálad marad Jézus."
Kempis Tamás
Evangélium - Jn 3, 16-18
Kép
Isten nagyságát nem lehet elmondani. Szerető közeledését nem lehet szavakba foglalni. Csak elmerülni lehet a jóság tengerében. Kárhozatra lenne az ember ítélve bűnei miatt, Krisztus viszont azért jött, hogy megmentsen a kárhozattól.
 
Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában.
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Mi az a legnagyobb érték számomra, amiért szeretettel bármit oda tudnék adni?
• Kit tudok leginkább imában megszólítani a Szentháromságból: az Atyát, a Fiút vagy a Szentlelket?
• Milyen a hitbeni viszonyulásom az örök élethez: hiszem, hogy létezik, vagy nehéz erre gondolnom?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy az Atya hatalma, a Fiú bölcsessége és a Szentlélek kegyelme őrizze meg családjaink egységét és boldogságát.
Newman bíboros imája
Óh Isten, magadért teremtettél engem, hogy a magam módján szolgáljak neked. Hivatásos életművet gondoltál ki számomra, különbözőt mindattól, amit mások elé tűztél. Csak egy kis szeme vagyok a láncnak, egy kis tagja a szellemi lények nagy közösségének, de nem semmiért teremtettél engem: tennem kell a jót. Munkálkodnom kell műveden.
Így akarom magamat átadni teneked egészen. Akárhol vagyok, akármi vagyok, ettől el nem szabad tántoríttatnom magam. Ha megpróbáltatás ér, szolgáljon neked megpróbáltatásom. Ha hosszú életet adsz, ha rövidet: te tudod, miért. Te mindig, mindenről tudod, hogy mire jó.
Isteni Megváltóm, azért jöttél erre a világra, hogy Atyádnak akaratát cselekedd, nem a magadét.
Óh add meg nekem is, hogy tökéletes gyermeki egyszerűséggel vessem alá magam az isteni akaratnak, a tiednek és Atyádénak! Nem kívánhatok jobbat, mint követni akarlak, akárhová mégy, nem a magam okosságára. Azért megígérem neked, Uram, kegyelmed segítségével: követni akarlak akárhová mégy, nem magam akarom megszabni utamat. Nem akarok türelmetlen lenni. Ha egyszer homályban és kétségben hagysz, ha szükség vagy megpróbáltatás ér, nem akarok panaszkodni, morgolódni. Tudom, hogy nem hagyod el soha azt, aki Téged keres, hogy sohasem csalatkozhatik, aki benned bízik.
Óh nagy Isten, Te elég voltál magadnak öröktől fogva. Az Atya elég volt a Fiúnak és a Fiú az Atyának. Hát ne lennél elég nekem, szegény teremtményednek: Te, aki oly nagy vagy, nekem, aki oly kicsiny vagyok! Benned megtalálok mindent, amit óhajthatok. Elég nekem, ha Te az enyém vagy. Ez bőségesen, kicsordulón betölti minden vágyamat.
Add hát nekem magad, mint én neked adom magamat, én Istenem! Magadat add nekem! Kegyelmednek mennyei munkája szívemben oly bensőséges, olyan jelenvaló, oly mindent átjáró, amilyen munkálkodásod az egész világon. Benne vagy minden képességemben, minden hajlamomban, minden tervemben, minden művemben. Erősíts hát, ó hatalmas Isten bensőséges erőddel, vigasztalj állandó békéddel, tölts arcod szépségével, világosíts meg teremtetlen fényességeddel, tisztíts meg kimondhatatlan szentséged illatával. Engedd, hogy elmerüljek benned, adj innom kegyelmed árjából, amennyire egy halandó ember ezt kívánhatja, - abból az áradatból, amely az Atyából és a Fiúból forrásozik, a valódat tükröző örökkévaló Szeretet kegyelméből. Amen.
A hét szentje: Szent Barnabás apostol
Kép
Szent Barnabásról keveset tudunk, noha az Újszövetségben viszonylag sok szó esik róla.. Az első, amit Barnabásról hallunk, hogy szántóföldjét eladta és annak árát az apostolokhoz vitte az egyházközség szegényeinek szánt adományként.
„Derék ember volt, telve Szentlélekkel és hittel” olvashatjuk az Apostolok Cselekedeteiben, ahogy azt is, hogy „József, a ciprusi származású levita, akit az apostolok Barnabásnak neveztek el, ami azt jelenti, hogy a vigasztalás fia”. Barnabás segítőkészséggel közeledett Pálhoz, az egykori keresztényüldözőhöz, megtérése után támogatta munkája megkezdésében. Barnabás Pállal és Márkkal indult az első missziós útra, Ciprusra, Barnabás hazájába, azután Kisázsiába – de mindig pogánylakta vidékre. Barnabás a pogányok között missziós tevékenységet folytatott, így ők is az Egyház teljes jogú tagjai lettek, hiszen a megváltás az egész világra kiterjed, nem köthető feltételekhez. Pál és Barnabás fölvette az Egyházba a pogányokat, de nem kényszerítették rájuk az ószövetségi törvényeket.
Szent Barnabás apostol ünnepét a bizánci és a szír egyház június 11-én üli. Róma a 11. században fogadta be az ünnepet.
 
2017.06.04 - Pünkösdvasárnap
 
"Úgy vegyük ki részünket a jövő alakításából,
mintha minden rajtunk múlna,
és úgy bízzunk Istenben,
mintha minden Rajta múlna."
Szent Ágoston
Evangélium - Jn 20, 19-23
Kép
Mindannyian rászorulunk arra a békességre, amelyet az Úr kívánt apostolainak. S rászorulunk a Szentlélek erejére, hogy bűneink kötelékétől feloldozást nyerjünk. Új teremtménnyé tesz bennünket a feloldozás, amelyet a Szentlélek által kaptunk.
 
Amikor a hét első napján (Húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett és így szólt hozzájuk: "Békesség nektek!" Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat.
Jézus megismételte: "Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: "Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot."
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Mennyiben gyümölcsöző a közösségi létem a családban, munkahelyen, plébánián, barátaimmal stb.?
• Hol vagyok én egy közösségben: félelmeimbe zárkózva, vagy hagyom, hogy Jézus belépjen és meglepjen?
• Mi minden van bennem, ami félelemmel tölt el, és akadályozza, hogy békességben legyek magammal és másokkal is?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy minden keresztény átélje a Szentlélek kiáradását, és a kapott adományokkal mindenki a közösséget szolgálja és gazdagítsa.
Miért vagyok a remény embere?
Mert hiszem: Isten új arcot ölt minden reggel,
és most teremti a világot, nem valahol az elfelejtett múlt ködében.
Ez késztet minden percben készen állni
a nagy találkozásra.
Ez a kiszámíthatatlan Isten szereti gyermekeit, az embereket.
Ez reményem forrása.
A remény embere vagyok: nem emberi érvek,
nem természetes optimizmus táplálja bennem a reményt,
hanem egyszerűen hiszem, hogy a Szentlélek működik
az Egyházban és a világban,
akár tudunk róla, akár nem.
A remény embere vagyok, mert hiszem:
a Szentlélek mindörökké a Teremtő Szellem,
aki minden reggel új szabadságot, örömöt és bizalmat
hoz azoknak, akik befogadják.
A remény embere vagyok, mert tudom:
az egyház története hosszú,
s tele a Szentlélek csodáival.
Gondoljatok a prófétákra és a szentekre, akik döntő
órákban a kegyelem csodálatos eszközei voltak,
s fénycsóvát vetítettek elénk az útra.
Hiszek a Szentlélek meglepetéseiben.
Remélni kötelesség és nem fényűzés.
A remény nem álmodozás,
Ellenkezőleg: eszköz, hogy álmunkat valóra váltsuk.
Boldogok, akik álmodni mernek,
S álmukért kemény pénzzel fizetnek,
hogy testet öltsön az emberek életében.
Leon Joseph Suenens bíboros
A hét szentje: Szent Barnabás apostol
Kép
Szent Barnabásról keveset tudunk, noha az Újszövetségben viszonylag sok szó esik róla.. Az első, amit Barnabásról hallunk, hogy szántóföldjét eladta és annak árát az apostolokhoz vitte az egyházközség szegényeinek szánt adományként.
„Derék ember volt, telve Szentlélekkel és hittel” olvashatjuk az Apostolok Cselekedeteiben, ahogy azt is, hogy „József, a ciprusi származású levita, akit az apostolok Barnabásnak neveztek el, ami azt jelenti, hogy a vigasztalás fia”. Barnabás segítőkészséggel közeledett Pálhoz, az egykori keresztényüldözőhöz, megtérése után támogatta munkája megkezdésében. Barnabás Pállal és Márkkal indult az első missziós útra, Ciprusra, Barnabás hazájába, azután Kisázsiába – de mindig pogánylakta vidékre. Barnabás a pogányok között missziós tevékenységet folytatott, így ők is az Egyház teljes jogú tagjai lettek, hiszen a megváltás az egész világra kiterjed, nem köthető feltételekhez. Pál és Barnabás fölvette az Egyházba a pogányokat, de nem kényszerítették rájuk az ószövetségi törvényeket.
Szent Barnabás apostol ünnepét a bizánci és a szír egyház június 11-én üli. Róma a 11. században fogadta be az ünnepet.
 
2017.05.28 - Urunk mennybemenetele
 
"Isten nem tolakodó. A benned lévő űrt csak úgy tölti be,
ha kívánod és magadba hívod Őt."
Simon András
Evangélium - Mt 28, 16-20
Kép
Szent Máté evangéliumának az elején ez áll: „Velünk az Isten”, a az evangélium végén Krisztus is ezt mondja: „Én veletek vagyok mindennap a világ végéig!” Életünk kezdetén, a keresztség szentségében, az ő életébe kapcsolódunk bele, jelenléte, kegyelme végigkíséri életünket. Bárcsak minden ember élete „őáltala, ővele és őbenne” fejeződnék be!
 
Abban az időben a tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik: "Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig!"
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Mi ad lendületet kételkedés nélkül követni Jézust oda, ahová rendel?
• Tudatában vagyok-e: csak az Ő erejében tudom ezt megtenni, hogy műve folytatódjék?
• Mit tudok átadni életem példájával, képességeimmel, hogy tanítvánnyá lehessenek mindazok, akik még nem ismerik Jézust?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy a keresztények békességben és egyetértésben éljenek.
Mennybemenetel ünnepe
Magyarországon ma, húsvét hetedik vasárnapján ünnepeljük Urunk mennybemenetelének ünnepét. A mai nap liturgiája az üdvösségtörténet eseményét segít újra átélni. Már a kezdő énekben az Apostolok Cselekedeteiből ismert angyali kérdéssel találkozunk: Galileai férfiak, mit álltok itt az égre nézvén? Az olvasmány és az evangélium is a negyvenedik nap eseményének részesévé tesz: látjuk, amint Jézus a mennybe emelkedik.
Eltávozása a földről szimbolikus, már-már liturgikus esemény, hiszen addig is csak mint megdicsőült, föltámadott jelent meg, tértől és időtől meg nem kötözve, és eztán is megtehetné, az "ég", a "menny" sem köti őt jobban helyhez. Mégis jelképes cselekedetével arra akar bennünket tanítani, hogy ezzel a negyvennapos közöttünk járásával véglegesen befejezte földi működését. Ezután már nem tanít, nem tesz csodákat, nem látjuk őt. Mindent megkaptunk már, ami az üdvösséghez szükséges, egyet kivéve, a Szentlelket, akit megígér, és az apostoloknak kilencnapos várakozása, a kereszténység első virrasztó "kilencede" után el is küld.
Ez a kilenced megjelenik a liturgiában is: a pünkösdig hátralévő napok miséinek és zsolozsmáinak könyörgései egyaránt a Szentlelket várják, kérik az Atyától a Vigasztaló elküldését. A mennybemenetel dramatizáló megjelenítés. A középkorban helyenként a mise evangéliuma után egy Jézus-képet vagy szobrot húztak fel a szentélyből a templom padlására, a húsvéti gyertyát pedig elvitték az oltár mellől, hogy ezzel is segítsék megtapasztalni a nap misztériumát: az eltávozott Úr látványa után a hit korszaka következik.
Van azonban, ami nem egyszerűen dramatizáló kedv kérdése. Ez pedig a liturgikus megemlékezés időpontja. Jézus egy héttel húsvét előtt vonult be Jeruzsálembe, ezért ünnepeljük körmenettel virágvasárnap. A kereszthalála előtti napon ülte utolsó vacsoráját apostolaival, amelyet mi is nagycsütörtökön ünneplünk. A húsvéti ünnepeket lezáró zsidó pünkösdkor, az ötvenedik napon szállt le a Szentlélek az apostolokra, amelyet mi is az ötvenedik napon celebrálunk. A nagyböjtöt azért kezdjük szerdával, hogy a szimbolikus negyvennapi böjt ideje kiteljék húsvétig. Mint egy mostohagyerek áll itt a mennybemenetel ünnepe, a negyvenedik nap: áldozócsütörtök - vasárnapra téve. Ha a liturgia az üdvösségtörténet eseményeit jeleníti meg, akkor az ünneplések ugyanúgy nem lehetnek esetlegesek, ide-oda tologathatók. Azontúl a Szentlélek-várás kilencedének logikáját is lerontja ez a változtatás. A liturgia, miként a mennybemenetel maga is, nagy hitet kíván tőlünk. Hitet abban, hogy a maguk idején megült ünnepek akkor is adnak valamit, ha azok kicsit kényelmetlenebb időben történnek.
Füzes Ádám
Mindenható Istenünk, hadd ujjongjunk szent örömmel és hadd vigadjunk gyermeki hálaadással, mert szent Fiadnak, Krisztusnak mennybemenetele a mi fölemelkedésünk: ahová ugyanis a Fő eljutott dicsőségben, oda kapott meghívást az egész test, az Egyház, reménységben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Amen.
A hét szentje: Szent Marcellinusz és Szent Péter vértanúk
Kép
A Diocletianus-féle üldözéskor (304) Rómában szenvedett vértanúságukról Szent Damazusz pápa tanúskodik. Kivégzésük történetét a hóhértól hallotta, és márványtáblába vésett költeményben örökítette meg az eseményt a pápa.
Egy berekben fejezték le őket, de testüket átvitték a Via Labicanán lévő két babérfához. Sírjuk körül híres temető alakult ki, ahol a keresztény Nagy Konstantin császár bazilikát emelt tiszteletükre. Itt volt eltemetve Szent Heléna (Ilona) a császár édesanyja is.
 
2017.05.21 - Húsvét 6. vasárnapja
 
"Akinek a szíve tele van szeretettel,
annak mindig van valami ajándékozni valója."
Szent Ágoston
Evangélium - Jn 14, 15-21
Kép
Senki sem vitatja, hogy rövid az idő, amelyet az ember a földön tölt. Életünk értékét nem is az határozza meg, hogy rövid vagy hosszú ideig élhetünk a földön, hanem az, hogy hogyan élünk. Megtartjuk-e Krisztus parancsait? Befogadjuk-e a Szentháromságot életünkbe?
 
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha szerettek engem, tartsátok meg parancsaimat. Én pedig kérni fogom az Atyát, és ő más Vigasztalót ad majd nektek: az Igazság Lelkét, aki örökre veletek marad. A világ nem kaphatja meg, mert nem látja és nem ismeri. De ti ismeritek őt, mert veletek marad és bennetek lakik.
Nem hagylak árván titeket: visszajövök hozzátok. Rövid idő, és már nem lát engem a világ. Ti azonban láttok, mert én élek, és ti is élni fogtok.
Azon a napon megtudjátok majd, hogy én Atyámban vagyok, ti énbennem, én pedig tibennetek. Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szereti, én is szeretni fogom, és én megmutatom neki magamat.
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Hogyan hat rám, ha Isten megmondja, hogyan kell élnem: kényszernek érzem, vagy ráállok a "hullámhosszára" és elfogadom?
• Mennyiben világos számomra, hogy Isten soha nem hagy egyedül, mindig küldi Szentlelkét?
• Miért fontos nekem, hogy kitartó szeretetben haladjak Krisztus útján nemcsak kegyelmekkel teli időben, hanem nehézségekben is?
Imaszándék
A héten imádkozzunk, hogy a Szentlélek ereje töltse el azokat, akiket Isten népe szolgálatára kiválasztott.
Aki szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja. S én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki. (Jn 14,21)
Jézus utolsó beszédének középpontjában a szeretet áll: az Atya szeretete a Fiú iránt és a Jézus iránti szeretet, mely parancsainak megtartását jelenti. Akik hallgatták Jézust, azok számára nem volt nehéz felfedezni, hogy szavaiban a Bölcsesség könyvének e sorai visszhangzanak: "A (bölcsesség) szeretete a törvényeinek a megtartása", s "könnyen felismerik a bölcsességet azok, akik szeretik". De leginkább az az ószövetségi gondolat cseng össze Jézus e szavaival - mármint hogy kinyilatkoztatja magát azoknak, akik szeretik Őt -, melyet a Bölcsesség könyve első fejezetének második versében olvashatunk, ahol arról van szó, hogy az Úr kinyilvánítja magát azoknak, akik hisznek benne. Az általunk javasolt ige értelme tehát ez: aki szereti a Fiút, azt az Atya is szeretni fogja; a Fiú is viszonozza majd szeretetét, és kinyilatkoztatja magát neki.
Ahhoz azonban, hogy Jézus kinyilatkoztassa magát, szükség van a szeretetünkre. Elképzelhetetlen olyan keresztény, akiben nincs dinamizmus; akinek szívében nincs meg ez a szeretettöltés. Az óra nem működik, nem mutatja az időt - mondhatni nem is óra -, ha nincs felhúzva. Ugyanígy a keresztény sem érdemli meg a keresztény nevet, ha nincs benne állandó készség arra, hogy szeressen. Jézus összes parancsolatát ugyanis ez az egy foglalja össze: a szeretet Isten és a felebarát iránt, akiben Jézust kell látnunk és szeretnünk. A szeretet nem puszta szentimentalizmus, hanem élet, mely testvéreink, főként a mellettünk élők szolgálatában konkretizálódik: az apró, legjelentéktelenebbnek tűnő szolgálatokban. Charles de Foucauld ezt mondja: "Ha az ember szeret valakit, valóságosan a másikban él; a szeretet által benne lakik, benne él. Többé nem önmagában él, hanem elszakad énjétől és önmagán kívül létezik". E szeretet által hatol belénk az Ő fénye; Jézusé, aki megígérte: "Aki szeret engem..., annak kinyilatkoztatom magam". A szeretet a fény forrása: ha szeretünk, jobban megértjük Istent, aki a szeretet. Ennek következtében pedig még inkább szeretünk, és elmélyül kapcsolatunk felebarátainkkal.
A fény, Istennek ez a szeretetteljes ismerete tehát az igazi szeretet pecsétje és próbája, melyet különböző formában tapasztalunk meg, mivel mindannyiunkban más-más színű és árnyalatú, de vannak közös tulajdonságai is: megvilágosítja számunkra Isten akaratát; békét, derűt ad, és állandóan új módon érteti meg velünk Isten igéjét. Ez a meleg fény arra ösztönöz, hogy egyre biztosabban és gyorsabban járjuk életünk útját. Amikor a lét árnyai bizonytalanná teszik lépteinket, vagy a sötétség megakadályozna abban, hogy tovább haladjunk, az evangéliumnak ez az igéje emlékeztetni fog bennünket, hogy a szeretet által újra kigyullad a fény; hogy elég a szeretet egy apró gesztusa (egy fohász, egy mosoly, egy szó), és máris feltűnik egy halvány fénysugár, s mi ismét folytathatjuk utunkat.
Amikor éjszaka biciklizünk, s egy pillanatra megállunk, sötétbe borul minden, de ha ismét elkezdünk tekerni, a dinamó elegendő fényt szolgáltat ahhoz, hogy lássuk az utat. Így van ez az életben is: ha azt akarjuk, hogy felragyogjon bennünk a hit és a remény fénye, elég, ha mindig újra mozgásba hozzuk a szeretetet; az igazi szeretetet, mely ad és semmit sem vár.
Chiara Lubich
A hét szentje: Néri Szent Fülöp
Kép
Firenzében született 1515. július 21-én. Szülei előkelőek voltak. Jól tanult, jámborsága nagyon komoly volt. Gyermekkorában az engedelmessége, fiatal korában a tisztasága volt feltűnő.
Hátat fordított gazdag örökségének, keményen tanult, közben böjtölt és tanított. Filippo Neri vidám ember volt, szülei és társai "jó Pippó"-nak nevezték. A domonkos atyáknál tanult, náluk szerette meg az evangéliumi szegénységet.
A család kereskedőnek szerette volna nevelni. Nagybátyjához San Germanóba (Nápoly mellé) került, ő azonban nem vonzódott a várható gazdagsághoz. Sokat vívódott, mert nem tudta eldönteni, mi az igazi hivatása.
Sokat imádkozott, majd 18 évesen Rómába ment. Nevelőnek állt be, miközben őmaga szorgalmasan tanult. Maga köré gyűjtötte a fiatalokat, ácsorgókat, csavargókat. Merész elhatározással 25 éves korában nagyon aktívan és hatásosan kezdett Rómában téríteni.
Gyóntatója tanácsára, sőt parancsára 1551-ben pappá szenteltette magát. Papokból és világiakból közösséget gyűjtött maga köré, ez volt első oratóriumuk a Római San Girolamo della Caritá templom mellett. A fiatalok itt hittant, zenét, éneket és imádságot tanultak.
Igen sok önmegtagadást vállalt, sokat imádkozott. Mivel mise közben rendszeresen többórás elragadtatásba esett, engedélyt kapott, hogy magán kápolnában misézzen. Lelki gyermekeit a templom melletti papi házba gyűjtötte össze imára, lelki olvasásra, énekre, zenére. Mindig jókedvű, vidám ember volt, ifjaival rendszeresen játszott. Jelszava volt: megvetni a világot, de közben senkit meg nem vetni, csak önmagunkat és a megvettetést.
Mérhetetlenül alázatos volt. Pápai felszólításra megalapította az oratoriánusok papi társulatát, akik igehirdetéssel, neveléssel foglalkoztak. Mindenkinek őszintén megmondta véleményét, sokakat nevelt. Pápák és szentek lelki atyja volt.
Halálát előre megjövendölte. 1595. május 25-én, áldozócsütörtökön éjszaka megáldotta még fiait, majd hajnali háromkor csendesen lehunyta szemeit. Halála után már két hónappal megkezdődött a szentté avatási eljárása, 1622. május 14-én szentté avatták.
Példája: Vidáman, játékosan, szentül haladj Isten Országa felé!
 
2017.05.14 - Húsvét 5. vasárnapja
 
"Ne felejtsétek el soha: a megpróbáltatások
a legjobb alkalmak arra, hogy Istenben bízzunk."
Spurgeon
Evangélium - Jn 14, 1-12
Kép
Szomorúság töltötte el az apostolok lelkét, amikor Jézus búcsút vett tőlük. Az Úr azonban megígérte nekik, hogy eljön majd értük, és magával viszi őket az atyai házba, ahol sok lakóhely van.
 
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Ne nyugtalankodjék a szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek. Atyám házában sok hely van. Ha nem így lenne, mondtam volna-e: Elmegyek és helyet készítek nektek? Ha majd elmegyek és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok. Hiszen ismeritek az utat oda, ahova én megyek!"
Ekkor Tamás így szólt: "Uram, mi nem tudjuk, hogy hova mégy; hogyan ismerhetnénk hát az utat?" Jézus ezt felelte: "Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam. Ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek őt, és látjátok."
Fülöp megjegyezte: "Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk!" Jézus így válaszolt: "Már olyan régóta veletek vagyok, és nem ismersz engem, Fülöp? Aki engem lát, az látja az Atyát is. Hogyan mondhatod hát: Mutasd meg nekünk az Atyát? Nem hiszed talán, hogy én az Atyában vagyok s az Atya énbennem? A szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem magamtól mondom, és a tetteket is Atyám cselekszi, aki bennem van. Higgyétek el, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem. Ha másért nem, legalább a tetteimért higgyétek!
Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket fogja végbevinni, amelyeket én cselekszem, sőt még nagyobbakat is tehet azoknál, mert én az Atyához megyek."
A következő kérdések segítenek felfedni, hogy számukra személyesen mit üzennek az evangélium szavai.
• Melyek azok a történések, amelyek nyugtalanítják a szívemet: engedem, hogy tönkretegyék a napjaimat?
• Kételkedéseim mennyiben vezetnek közelebb Jézushoz, aki "az út, az igazság és az élet"?
• "Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi majd végbe" - elhiszem-e, hogy semmilyen imádságom nem vesz el Isten előtt?
Imaszándék
A héten imádkozzunk azért, hogy a betegeknek és az elhagyatottaknak vigaszt adjon szenvedésükben az égi haza reménye!
Május, a Boldogságos Szűz Mária hónapja
Május hónap a római korban nevét Maia istennőről kapta, Maia ugyanis a természet tavaszi újjászületését, ébredését személyesíti meg a római mitológiában. (A görög mitológiában Maia, jelentése: anyácska a hét nimfa egyike.) A keresztény gondolkodásban Szűz Mária minden megújulás és szépség forrása. Május hónap összekapcsolása Szűz Máriával a XIII. századra vezethető vissza. Írásos emlékek tanúskodnak arról, hogy X. Alfonz (1252-1284), Kasztília uralkodója májusban megkoronázta és énekelve magasztalta a Szent Szűz ábrázolásait, és ez a szokás a hívek körében is egyre elterjedtebbé vált
Néhány évszázaddal később Néri Szent Fülöp (1515-1595) Rómában arra biztatta fiataljait, hogy májusban virágkoszorúkkal ékesítsenek minden Madonna-képet. A XIX. században, a Szeplőtelen Fogantatás dogmája (1854) újra előtérbe helyezte a Mária-tiszteletet, és ekkortól vált általánossá, hogy a Mária tisztelő hívek május minden estéjén elvégzik templomukban a loretói (magyarosan lorettói) litániát.
A hét szentje: Nepomuki Szent János
Kép
A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon; 1340-ben született Csehországban, Pomuk vagy Nepomuk nevű mezővároskában. Pap lett, majd a prágai udvarban kanonok, IV. Vencel király feleségének gyóntatója.
A legenda szerint egy ízben a király rá akarta venni felesége gyónásának elárulására, mivel azonban semmi módon nem ért célt, a Moldvába ölette (1383). A prágai Szent-Vid-templomban temették el, ahol főleg kultusza kezdetével párhuzamosan a 16–17. sz.-tól kezdtek sírjánál rendkívüli eseményeket észlelni. Pl. 1618-ban a protestánsok elfoglalták a templom felét és el akarták távolítani a holttestet is, a sírásók azonban a legenda szerint egymás után szörnyethaltak. Ez és ehhez hasonló események alapján a jezsuita ellenreformációs misszionáriusok erre és ehhez hasonló eseményekre hivatkozva ügyük pártfogójának kezdték tekinteni és szentté avatását kérték, mely 1729-ben meg is történt. Döntő bizonyítékként azt hozták fel, hogy tetemének feltárásakor épen került elő a nyelve, és ez elevenpiros színűre változott, amelyet azóta ereklyeként tisztelnek és gyakran ábrázoltak is. A 18. sz.-ban a barokk korban szentté avatottak közül a legtöbb új templomot az ő tiszteletére szentelték. Igen rövid idő alatt népszerűvé vált. Szobrai az egész ország területén elterjedtek, különösen vízparton, hidakon. Papi ruhában, vállán hermelinpalásttal, fején birétummal, karján feszülettel ábrázolják. – Ünnepének (máj. 16.) előestéjén a múlt században Pest-Budán, a 20. sz. első felében Ercsiben, Dunaharasztin, Baján („Jánoska-eresztés”), Mohácson kisebb-nagyobb vízi körmeneteket rendeztek, amelyekhez majálishoz hasonló mulatság is csatlakozott. A Bánság védőszentjeként is tisztelték.
/up